Seres: A tökéletes végrehajtó
Hírértéke egyetlen esetben lehetne Lázár János visszavonulásának: ha politikai alternatívája, nem pedig tökéletes végrehajtója lenne Orbán Viktornak. Nem az.
"Nem az az erős, aki nem esik el, hanem az, aki mindig fel tud állni. " (Machiavelli)
"Én is emberből vagyok." (Rogán Cecília)
Többoldalas, alapos, tényfeltáró cikkben pendítette meg az elmúlt héten a Figyelő, hogy Lázár János vagy visszavonul, vagy nem. Vagy enged a baráti német vállalkozói köröknek, és az üzleti életben próbálkozik néhány évig, vagy mégis marad; sőt, mint napokkal később kiderült, a német barátok valójában akár nagyon is magyar fideszes barátok lehetnek. Híreket mondunk: holnap vagy esni fog az eső, vagy sütni fog a nap.
Az egyébként valóban elég informatív írásból megtudjuk, hogy Lázárnak, aki "egyelőre Orbán faltörő kosa, a tökéletes végrehajtó ember", régóta konfliktusos a viszonya az "ideje nagy részét a saját pénzügyeire fordító" Rogán Antallal. Véletlenül sem akarja, hogy a korrupciógyanús belvárosi ügyekkel terhelt frakcióvezető Orbán kabinetfőnöke legyen, ezért elszánta magát: ha Rogán jön, ő megy.
Lázár János már korábban is nyíltan megkérdőjelezte a túlzott centralizációt, mérlegelte, képes-e 8-9 minisztérium munkáját elvégezni, de itt legalább egyértelműek a kompetenciák; egy világosan körülírt hatáskör nélkül, valódi felelősség híján működő másik erőcentrum beköltözése a hivatalába már semmiképpen sem egyértelmű helyzet. Teljesen logikus.
Egyvalami azonban nem derült ki a hetilap írásából: az, hogy pontosan mi is a politikai jelentősége Lázár János esetleges visszavonulásának? A cikk annak az erősen kétséges, leginkább Török Gábor nevéhez köthető politiológiai attitűdnek a legújabb megnyilvánulása, amely a tényleges politikai tartalom, az értékrend teljes kiiktatásával vizsgál hatalmi helyzeteket, politikai folyamatokat, és vagy a saját politológusi szempontokat tolja előtérbe ("ki tematizálja a közbeszédet"), amihez semmi közünk nincs, vagy, ami még veszélyesebb, az elemzett politikusi tárgy PR-szempontjait ünnepli (ez vagy az az orbáni húzás "zseniális", mert használ neki).
Hírértéke valójában egyetlen esetben lehetne Lázár János visszavonulásának, kivárásának, későbbi visszatérésének: ha politikai alternatívája, nem pedig tökéletes végrehajtója lenne Orbán Viktornak, meg az egész NER-nek. Márpedig nem, nem az, és nem is törekszik ilyen szerepre. Az önálló brandet építő Lázár minden jel szerint egy profibban működő, olajozottabb, bürokráciamentesebb NER későbbi első embere szeretne lenni – ennek represszív lényege azonban semmiben nem különbözne a mostani NER-től.
Lázár János a második leghatalmasabb ember Magyarországon, a hvg.hu korábbi számításai szerint 2400 milliárd forintunk felett rendelkezik, úgyhogy nem teljesen mindegy, mit és hogyan lép. Nagy munkabírású, intelligens és agilis technokrata, aki viszont semmit nem gondol a világról.
Szívesen vállal közéleti konfliktusokat, közismert, hogy más a NER-ben nem mer olyan stílusban beszólni Csányi "polip" Sándornak vagy Tarlós Istvánnak, mint ő. Nyilvánvaló, hogy elég távol áll tőle a Rogán–Vajda–Habony-tengely éppúgy, mint a Kaminski Fanny Médiaművek, a pszeudo-celeb-bulvárvilág a maga hazug, korrupt és korrumpáló normalitásával, komplett médiaműhelyek pártszolgálatba állításával. Viszont érdemes észrevenni, hogy Lázár konfliktusai kivétel nélkül szervezeti, működési, technikai jellegűek, sohasem elviek. Nem elvi, hanem szervezeti kérdésekből csinál lelkiismereti kérdést.
Eltávozna egy pár évre az üzlet világába, kivárna, majd rendezettebb körülmények között visszatérne? Tényleg? Miért, mit képvisel Lázár János, milyen elvek, milyen filozófia, milyen morál talaján áll? Ha visszatér, milyen eszmék képviseletét vállalja? Mit (nem) tart erkölcsösnek a NER-ben, és ha valamit nem, miért nem hallottuk a hangját az elmúlt években?
Remek hír, hogy fontos számára a hatékonyság, ezzel vagyunk így egy páran. De hogy a miniszterelnöki hivatalon belül mi lesz az új munkamegosztás, mely apparatcsik mely területért felel majd, nem politikai, hanem a működő bürokrácián belüli egyszerű hatékonysági, szervezetfejlesztési és HR-kérdés, amitől a mi választópolgári életünk hangyafasznyit sem változik. Nem ezen áll vagy bukik a NER.
Az életünk a NER politikai minőségétől, szabadságfokától függ. Attól, hogy 21. századi tudásalapú, vagy összeszerelőüzem-Magyarország készül-e a szemünk láttára. Attól, hogy a kormányzat szívesen látja-e az országban a külföldi befektetőket, a multikat és a magyar vállalkozás szabadságát. Attól, hogy szabadok-e a választások, a sajtó, önállóak-e a hatalmi ágak, és attól, hogy békén hagyják-e végre Iványi Gábort és a civil szférát. Hol volt Lázár János, amikor ezek ügyében profilírozhatta volna magát?
A helyzet az, hogy ha a prominenciával lefolytatott csörtéit, az "oligarcháknak" szánt bátor megjegyzéseit leszámítjuk, akkor Lázár János csak az átlagos, besorolhatatlan és diffúz NER-retorikát hozza. Apropó, oligarchák: nem volt ott valami apró ügyecske a trafikokkal? Amiből ő lehet hogy nem, de a Continental Zrt. ügyvezetője, azaz Sánta János vásárhelyi haverja egésze biztosan profitált, hiszen még a vonatkozó törvényt is az ő gépén módosították utoljára.
Kiállt a pártjának kedvező választási törvény mellett. Hiába köszöni most meg Sólyom és a civilek segítségnyújtását, menekültügyben ő is a "keményvonalas" irracionalitás vonalát vitte. "Ilyen érdekkijáró, posztkádári kultúrában élünk harminc éve" – panaszolja, miközben hahó, melyik párt is termeli újra öt éve a kádárizmust? Joggal büszke a vásárhelyi Emlékpontra, a helyi ügynökiratok nyilvánosságára, de ki is nevezte ki maga mellé Zoltai Gusztávot zsidóügyi tanácsadónak? Nem költene közpénzt focira? Szuper, de hol is mondott ellent a stadionépítési elmebajnak?
"Az amerikai érdekek nem esnek egybe Magyarország érdekeivel. (…) A demonstrációk azt mutatják, mintha az amerikai nagykövetség átvette volna a magyar ellenzék szerepét" – delirálta a Goodfriend-hisztéria csúcspontján. "Meg akarják nekünk mondani, miképp viselkedjünk, mit gondoljunk a világról. Beleszólnak, hogyan kellene élnünk" – vetítette ki saját kormánya ténykedését az amerikaiakra. Feltűnően sokat költött nyugati szállodákra, de még rejtélyesebb, máig felderítetlen ügy, hogy kinek a megbízásából tárgyalt pontosan kivel, milyen témában?
És ha arról beszélünk, van-e bármi jelentősége annak, visszavonul-e egy időre a közélettől Lázár János vagy sem, emlékezzünk csak arra az apró momentumra, amikor az "urizálást" finoman bíráló Pokorni Zoltánt és kritikáját az elképzelhető legfenyegetőbb NER-es hangon tette helyre: "Jól gondolja meg egy politikai veterán, akár személyes sértődöttségből, akár politikai megfontolásból, hogy bennünket milyen mértékben gyöngít meg, mert azzal saját magát gyöngíti vagy végzi ki."
Példaképének, Nicolas Sarkozynek állítólag minden lépését figyelemmel követi – akkor viszont nem kerülhette el a figyelmét, hogy a véletlenül sem végrehajtó Sarkozy minden politikai hibája dacára az elvek, a meggyőződések, a megújulás embere. Ehhez Lázár esetében már késő van, a sarkozységhez nem akármilyen (demokratikus, piacpárti, Amerika-barát) politikai meggyőződésre lett volna szükség. Ellen-Orbán nem tudott vagy nem mert lenni, poszt-Orbán még persze lehet, ha véget ér a 2018-cal kezdődő ciklus.
De az csak egyszerű műszakváltás lenne a NER-ben, semmi több. Business as usual.
http://hvg.hu/velemeny/20150824_Seres_A_tokeletes_vegrehajto
Lázár és Rogán nem fér meg egy csárdában?
Lázár János gyakorta keveredik vitákba, összetűzésekbe, és a hírek szerint az is megfordult a fejében, hogy teljesen kivonul a politikai életből. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy interjúban azt mondta: nem tartja magát "balhés" vagy kötekedő embernek, ám időszerű lenne többek közt a "földesurakat és az uzsorásokat" kizárni a politikai döntésekből. Így szúrt ismét oda - vélhetően - Csányi Sándornak, akivel lassan egy évtizede nem szívlelik egymást. De Lázár régóta verseng Rogán Antallal is Orbán Viktor kegyeiért, épp ezért igencsak szúrhatja a szemét, hogy a Fidesz frakcióvezetőjét ősszel előléptethetik.
Nehezen elképzelhető, hogy valóban a politikai karrierje végét tervezgetné Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis szemlátomást élvezi a csatározásokat. Mégis, a múlt héten a Figyelő arról írt, hogy Lázár mérlegeli: kiszállna a politikából, és lendületét, agilitását, tehetségét az üzleti életben kamatoztatná inkább. A lap szerint a kormány számos személyes konfliktussal is küzdő politikusa belső körének jelezte, át kell gondolnia, mennyi ideig lehet ezt a munkát végezni.
A Figyelő szerint Lázár az üzleti életben kamatoztatná tehetségét, ám az nem a magyar üzleti élet lenne. A politikus attól is tart, hogy felőrli a harc, így készen áll arra, hogy egy időre kiszálljon a politikából, holott néhány hónapja arról szóltak a hírek, akár Orbán Viktor utódja is lehet. A hírt alátámaszthatja az a hangfelvétel is, ami a Népszava birtokába került még júniusban. A Lázár őszödi beszédének titulált felvételen a Miniszterelnökséget vezető miniszter még arról beszélt: riasztó állapotban van az állam, s - ellentétben a hivatalos, általa is mondogatott kormányállásponttal - korántsem kalandvágyból, hanem a jobb élet, magasabb kereset reményében mennek külföldre dolgozni a magyarok. Akkor beszélt arról is, hogy az állam túlszabályozott, az adószabályozás pedig rossz, így az könnyen elképzelhető, hogy ha Lázár valóban megválna a politikától, az az országból való távozását is jelentené.
A Figyelő azt is állította, Orbán azt tervezi, a 2018-tól induló ciklusban további koncentrációt hajt végre a kormányban, ami lehet, hogy felemésztené Lázár maradék energiáit - ezért érthető lenne, ha kivonulna a politikai életből. Ugyanakkor a hetilap azzal is magyarázza állításait, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter szinte "az egész világgal harcban áll" Rogán Antaltól Csányi Sándoron és Schmidt Márián át egészen saját pártjáig. Lázár ezzel szemben a Vásárhely TV-nek a hétvégén úgy nyilatkozott, nem tartja magát "balhés embernek". A tárcavezető elmondta, neki az a feladata, hogy problémákat és ügyeket oldjon meg, amelyek általában a legnehezebb és legkényesebb kérdések - az ügy érdekében pedig nyíltan felvállalja, mit gondol. De a Figyelő és nyomában több már lap olyan információkról is beszámolt, Lázár távozása, illetve annak "belengetése" mögött az lehet, Orbán már korábban kijelentette, maga mellé veszi Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőt, ám az előléptetés a Miniszterelnökséget vezető miniszternek nem tetszik.
"Jánossal nem lehet azt megcsinálni, mint Navracsicscsal" - mondták a 444.hu névtelen forrásai a kialakult helyzetről. Navracsics Tibor 2010-ben még miniszterelnök-helyettesként a kormányzati munka teljes összehangolásával felhatalmazva kezdte meg működését, de fokozatosan talajt vesztett, és egy idő után éppen Lázár vette át ezt az "operatív miniszterelnöki" feladatot, amikor a Miniszterelnökség élére került, akkoriban államtitkárként.
A 444.hu szerint hogy Lázárnak nem személyesen Rogánnal van baja, hanem a felelősségek megkettőzésével, ami a működés kárára mehet. Több fideszes forrás éppen erre a konfliktusra vezeti vissza, hogy tavaly már egymás után jöttek a kellemetlen ügyek a Fidesz-frakcióvezetőről (vagyonnyilatkozati mulasztások, belvárosi ingatlanügyek) és Lázárról (vadászat, gyerek nevére íratott luxuslakás), így a két politikus arra gyanakodott, hogy a másik szivárogtat róla. Számos ügynél kiderült, hogy erről szó sincs, de jól jellemezte viszonyukat a kölcsönös gyanakvás.
A helyzet később annyiban változott, hogy több fideszes is azt mondta az Indexnek, Lázár és Rogán "kiegyezett egymással", mert belátták, hogy a két poszt (kabinetfőnökség, kancelláriaminiszterség) összeegyeztethető. Megírtuk: saját "előléptetését" Rogán nem kívánta kommentálni, de egy májusi interjúban annyit elárult, nem lesz örökké frakcióvezető. Lázárral folytatott rivalizálásáról pedig azt mondta, hogy a fikció, jól együtt tudnak működni.
Ennek éppenséggel ellentmond, hogy Lázár a hétvégén is "beszólt" Rogánnak, amikor a hódmezővásárhelyi portálnak adott videóinterjú zárófejezetében azt mondta, irigyli a miniszterelnököt és Rogánt, amiért időnként van merszük beengedi otthonukba a sajtót. Rögtön hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte nem változtatna a róla kialakult képen, ha egy kutyát vagy macskát simogatna a kamerák előtt. Már korábban is kritizálta ugyanakkor Rogán bulvárszerepléseit, amikor az Echo Tv-n azt mondta, személy szerint igencsak távol áll a celebélettől: "hogy mutassam meg, hogy mikor megyek fagyizni a gyerekeimmel, vagy egyáltalán engedjem be a sajtót, a celebsajtót, a bulvársajtót az otthonomba, családomba, ettől genetikusan idegenkedem" - fogalmazott.
Ám két politikus közötti feszültséget nemcsak szavak, tettek is igazolhatják, hiszen sokak szerint pont Lázár volt az, aki megfúrta Rogán miniszteri törekvéseit: a frakcióvezető állítólag megpályázta volna fejlesztési miniszteri posztot, ám végül a tárcát Seszták Miklós KDNP-s képviselő kapta. "Sesztákot Lázár húzta elő a kalapból" - vélekedtek többen akkoriban, persze csak név nélkül, éppen úgy, ahogyan most a kormányközeli források állítják: Lázár azért "fenyeget" távozással, hogy Rogán kabinetfőnökségét szabotálja.
A miniszter egyébként nemcsak Rogánnak tesz keresztbe néha, akár közvetlenül Orbánnak is hajlamos beszólni, de a kormányfőhöz közelállók közül többekkel nem ápol felhőtlen viszonyt. A Fideszhez közelállók szerint Lázár tudatosan száll szembe a miniszterelnökkel és bizalmasaival, mivel így építi fel saját, szimpatikusabb karakterét. Ezzel az "Orbán-utáni" korszakra készülhet, hiszen még az ellenzékiek körében is szimpatikus lehet, hogy a miniszter Orbánt és köreit kritizálja: áprilisban például Lázár elmondta, hogy szerinte sem az államnak, sem az állami cégeknek nem kellene támogatniuk a profi sportklubokat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter Heringes Anita MSZP-s képviselő kérdésére válaszolva kifejtette: a professzionális futballban vagy a professzionális sportban az állami pénznek nincs, vagy rendkívül szabályozott és mérsékelt mértékben volna helye. Lázár kijelentése meglepte a közvéleményt, hiszen a kormány egyik legnagyobb célja volt 2010-ben, hogy a sportra szánt pénzek költségvetésen belüli aránya 1 százalék legyen. Ráadásul sorra újítják fel a stadionokat, Orbán pedig nem egyszer nyilatkozta, hogy még több pénzt fordítana a sportra.
Lázár a miniszterelnök egyik legnagyobb bizalmasának, Mészáros Lőrincnek is nekiment "csodás" vagyonosodása miatt: egy márciusi interjúban az Indexnek kifejtette, hogy mindenkinek el kell tudnia számolnia a pénzével, még Felcsút polgármesterének is. A portál szerint meglepő, hogy a fideszes tárcavezető nem vette védelmébe a vagyonnyilatkozatai miatt támadott Mészárost, sőt, még rá is erősített a polgármestert érő támadásokra.
A tárcavezető nemrég L. Simon Lászlót is "megdorgálta" miután az RTL Klub Híradó kiderítette, hogy a Miniszterelnökség - nem épp Lázár bizalmi emberének számító - parlamenti államtitkárának borászata rákellenes hatásúként hirdetett eladásra barackmagot - ez a magyar szabályozások szerint tiltott -, majd az RTL-nek letagadta, hogy bármi köze lenne az L. Simon borászathoz, mondván: az felesége tulajdona - a cégadatokból és a vagyonnyilatkozatából közben kiderült, hogy nagyon is az övé. Lázár felszólította L. Simont, hogy szabaduljon meg gazdasági érdekeltségeitől, "tegyen rendet maga körül".
Schmidt Mária először márciusban ment neki nyilvánosan Lázárnak a Sorsok Háza ügyében. A Terror Háza Múzeum Orbán baráti körébe tartozó főigazgatója azzal vádolta meg a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az akadályozza a Sorsok Háza megnyitását, a zsidó szervezetek vezetői pedig saját politikai hazárd-játszmáikban kezdték felhasználni a múzeumot. Schmidt akkori Facebook-bejegyzésében értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a Miniszterelnökség a Sorsok Házáról 2013 őszén készített belső munkaanyagot szándékosan a végleges koncepciónak beállítva hozta nyilvánosságra.
A tárca kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára cáfolta Schmidt vádjait, Lázár pedig úgy nyilatkozott, a vitákat nem elfojtani, hanem lefolytatni kell, remélve a mihamarabbi egyetértést. A miniszter készen állt a további együttműködésre, annál is inkább, mert a koncepció elkészítésével bízta meg a kormány. Ellenben Schmidt úgy nyilatkozott: megszűnt a Sorsok Házáról szóló kommunikáció a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, amióta Lázár maga mellé vette főtanácsadónak Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz korábbi ügyvezető igazgatóját.
Évtizedes csörte Csányival
Lázár és Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató között "a mai napig nem vált zsigeri utálattá" az ellentét, de valódi konfliktus van köztük - állították a Figyelő mostani forrásai. Ennek hátterében több okot sejtenek, egyfelől hogy Lázár nem nézi jó szemmel, hogy ha üzletemberek vagy üzleti körök korlátozzák a politikusok végrehajtó szerepét (ez utóbbi Sánta Jánosra, a Continental dohánycég vezetőjére és barátjára nyilván nem áll - a szerk.). Mások szerint Lázár azt a "börtönszokást" követi, mely szerint a legerősebbe kell belekötni ahhoz, hogy a kívülállók erősnek lássák. A legreálisabb magyarázat szerint azonban üzleti pozícióharc állhat a háttérben, mivel Lázár az utóbbi években a pénzügyi rendszer átalakításába is belefolyt, ennek során pedig Csányi, mint megkerülhetetlen versenytáras tűnhetett fel.
Lázár a Vásárhely TV-nek adott ominózus interjúban Csányinak is újfent odaszúrt, mikor azt fejtegette, hogy szerinte időszerű lenne "a nagyvállalkozókat, oligarchákat, nagybirtokosokat és uzsorásokat" visszaszorítani a politikai közéletből, mivel ők nem kaptak politikai mandátumot a választásokkor. Most ugyan nem mondta ki az OTP-vezér nevét, ám korábban már éles szóváltásokba keveredtek - a sajtón keresztül üzengetve. Legutóbb márciusban például a tárcavezető kifogásolta, hogy Csányi a nemzeti ünnepen megkapta az egyik legmagasabb állami kitüntetést Orbántól. Az OTP-vezér azzal vágott vissza, hogy hagyományosan rossz kapcsolatuk miatt ezen nem lepődött meg, de furcsállja, hogy Lázár már Orbán döntéseit is bírálja. Pár nappal később pedig azzal tett rá egy lapáttal, mondván, nem megnyugtató, hogy Lázár felügyeli az uniós pénzek szétosztását.
A nézeteltérés nem új keletű, a Figyelő szerint még 2006-ban kezdődött, amikor Lázár még hódmezővásárhelyi polgármesterként hitelt kért az OTP-től, ám a város nem kapta meg a kölcsönt, ezért Lázár utasította az önkormányzat alkalmazottait, hogy mondják fel OTP-s kapcsolataikat. Megírtuk: Lázár először nyilvánosan még 2012 márciusában egy rádióműsorban, név nélkül ugyan, de félreérthetetlenül Csányit kritizálta, amikor "egy magyarnak tűnő nagy bank"-ról beszélt, és hogy szerinte meg kellene vizsgálni, hogy a bank "vezetője milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a magyar társadalomra, a magyar politikára. Polip módjára hogyan hálózza be az országot" - fogalmazott Orbán mai kancelláriaminisztere. Ezt aztán 2013. június 21-én Lázár megismételte "Simicska egy kisegér című" interjújában is, amelyet a 444.hu-nak adott. "Elmondtam, amit Csányi Sándorról gondolok Fiala Jánosnak, és azt minden szavában fenntartom, sőt megerősödött bennem az a gondolat, amit akkor mondtam… a polipot fenntartom. Az egy nagyon találó hasonlat volt. Azt hittel vallom, hogy egy demokráciában ilyen volumenű gazdasági túlhatalom komoly kockázatot jelent" - fogalmazott ekkor. Lázár azt is világossá tette: Simicska Lajos szerinte "kisegér", Csányi meg "elefánt", s "a kettő között nem lehet viszonyítási pontot találni."
Ezután 2013. júliusában Csányi egy újságírónak tartott szűkkörű háttérbeszélgetésen Lázárról így beszélt: "nyilván van, akinek az is eredmény, ha rám rosszat mondhat, mert akkor ő bátor ember. Konkrétan Lázár úrra gondolok, maguk is arra gondolnak. Nekem azt mondják, én személyesen nem ismerem olyan jól, hogy nagyon tehetséges politikus, jó szervező, láthatjuk, milyen jól elintézte a trafikügyet is, nem?" Azt is mondta, szerinte nem az a nagyfiú, aki állandóan beszól, ez a kisfiúk sajátossága.
Vélhetően erre reagált azév augusztus 12-én Lázár - addigra már a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként, sőt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kormánybiztosaként - úgy fogalmazott: "nincs más választásom, mint tudomásul venni Csányi Sándornak a sajtóban tett, rám nézve lesajnáló, lenéző megjegyzését, hiszen ’mégiscsak ő az ország első számú uzsorása’. Csányi Sándor bárhogy is ’páváskodik a devizahitelesektől szerzett milliárdjaival’, természetesen ’meghunyászkodom, és tudomásul veszem, hogy ilyen-olyan jelzőkkel illet’. Aki ilyen fontos ember az országban, annak a véleményét is kénytelen vagyok tudomásul venni." Másnap a Népszabadság Online megkeresésére az OTP sajtófőnöke azt a választ adta: Csányi büntetőfeljelentést tesz és polgári - személyiségi jogi - pert is indít Lázár ellen. A Fővárosi Törvényszék azonban megszüntette az eljárást, hiszen Csányi közszereplő, tűrnie kell a kritikát.
Egyébként idén tavasszal az OTP-vezér a bank közgyűlésén már egészen nyílt színen ment neki Lázárnak, akit a személyes egykori városvezetői "képességein" túl több fronton rohant le. Csányi ugyanis érthetetlennek és igazságtalannak nevezte, hogy a tisztességes piaci szereplőkkel fizettetik ki a Quaestor ügyfeleinek kárát; egyben remélte, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja az erről szóló törvényt. Bejelentette azt is, hogy a devizahiteles törvény ügyében Strasbourghoz fordulnak.
Szánthó Péter
http://nepszava.hu/cikk/1067430-lazar-es-rogan-nem-fer-meg-egy-csardaban/
