"Kidobják Matolcsy adósságképletét, 2017-től lesz szociális temetés, 2020-tól egykulcsos társasági adó, ugranak a reklámos bónuszok, még több dolgot eltitkolnak majd és jobb lesz pénzt mosni Magyarországon - beadták a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvényt, amelyből egy sor újdonság kiderül. " Tehát az elrabolt pénzeket már csak 1 évig kell tartani a számlán, különben 10%-os büntető adó lesz? Ügyes! Ha csak azt nézzük, hogy az SZJA 16% akkor kinek van pofája ilyent beterjeszteni? Ha ez pl az országérdeke és nem törvényekbe illő bűncselekmény akkor OV megszavazza? Mert eddig kimenekült a rázós szavazások elől... Azonban a legcukibb ötletek tovább fokozhatók, mert a rendőrség írásba adta, hogy nehéz helyzetben lehet "lopni"?! Komolyan! Alább olvashatod. Menthetetlen az ország ha ezt a kifordított gonoszul kapzsi gondolkodást hagyjuk tovább élősködni!
Tovább nyirbálják a munkanélküli ellátásokat Orbánék
A jövő évi büdzsében kevesebb jut álláskeresési támogatásokra, szak- és felnőttképzésre is. Előbbi összege 2012 óta már 30 százalékkal csökkent.
A 2016-os költségvetési törvényjavaslat a munkaerőpiaccal összefüggő kiadásokat illetően lényegében követi a korábbi években már elindult trendet. Vagyis a közfoglalkoztatásra sokkal több jut, míg az álláskeresési ellátásokat tovább nyirbálja a kormány.
Ez nominálisan azt jelenti, hogy az álláskeresési ellátásra a korábbi 50 milliárd forint helyett 47 milliárd jut, míg közmunkára 270 helyett 340 milliárd. Utóbbi a tavalyi 182 ezer ember helyett átlagosan már közel negyedmillió ember bevonására teremt lehetőséget.
Emellett 14 százalékkal megvágja a kormány a szakképzési és felnőttképzési támogatásra szánt előirányzatot is: 16 helyett jövőre 13,8 milliárd forint jut erre a célra. Ezzel párhuzamosan azonban a foglalkoztatási és képzési támogatásra az idei 16,2 milliárd helyett 14 milliárdot szánnak.
2012 óta egyébként látványosan átalakult a Nemzeti Foglalkoztatási Alap előirányzatainak megoszlása. Az alábbi grafikonon is jól látható, hogy a közfoglakoztatásra szánt összeg 157 százalékos növekedésével párhuzamosan a foglalkoztatási és képzési támogatásokra 41,4, az álláskeresési ellátásokra pedig 30 százalékkal jut kevesebb. Mindez pedig összhangban van a kormány sokat hangoztatott elvével, miszerint segély helyett munkát kívánnak adni az embereknek. Várhatóan a következő években ez a trend fog folytatódni, mivel Orbánék célja, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket folyamatosan a közfoglalkoztatásba tereljék át.
Visszatérve a jövő évi költségvetésre, ha az EU-s elő- és társfinanszírozásokat is nézzük, akkor munkaerőpiaccal összefüggésben a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 480,5 milliárdos kiadást terveztek be az idei évi 423,9 milliárd forint helyett. A növekedés 13 százalékos, vagyis közel 57 milliárd forintos, ám ez leginkább annak köszönhető, hogy a közfoglalkoztatásra szánt 70 milliárdos többlet, illetve a 2014-2020-as időszak munkaerőpiaci programjainak előfinanszírozására 5,5 milliárddal jut több jövőre. Ez a két tétel képes volt teljes mértékig ellensúlyozni az egyéb sorokon végrehajtott "nyirbálásokat".
A teljes államháztartás kiadásait nézve 17 milliárdos a megvágás összege:
az idei 65,6 milliárd forint után jövőre 48,6 milliárd jut ilyen célra.
Székely Sarolta
http://mfor.hu/cikkek/Igy_nyirbaljak_tovabb_a_munkaeropiaci_ellatasokat_Orbanek.html
PA: Elvesznek a befizetéseink
A munkavállalók munkaerő-piaci járulék címén jövőre 150 milliárd forintot fizetnek be a költségvetésnek. Elvileg ez a fedezete annak, hogy az állam - ha a dolgozónak segítségre van szüksége, akkor - támogatást tudjon nyújtani az újbóli elhelyezkedéséhez.
A Policy Agenda a jövő évi költségvetés tervezete, és az elmúlt évek folyamatai alapján megnézte, hogy valójában mit kapnak a munkavállalók, és ez a pénz mire elég.
Ki, mit ad?
Az állam a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon keresztül többek között vállalja, hogy biztosítja az álláskeresők ellátását, a foglalkoztatás elősegítését, így az álláskeresők munkához jutását. Erre 2016-ban a tervek szerint 121,7 milliárd forintot költ az állam.
Ebbe a keretbe nem számít bele a közfoglalkoztatás, amely egyébként 340 milliárd forintot visz el a költségvetésből, és egyébként pedig megítélésünk szerint ez inkább egyfajta szociális támogatás, amely munkavégzési feltételhez kötött. A közfoglalkoztatást azért sem tartjuk ún. aktív munkaerő-piaci eszköznek, mivel nem segíti elő az elhelyezkedést, nem javítja, hanem inkább rontja az ebben dolgozók munkaerő-piaci státuszát. Sőt, az itt végzett munka értékét maga a rendszer értékeli le azáltal, hogy a minimálbért sem fizetik ki érte, (csupán annak 80%-át).
Ezzel nem vitatjuk, hogy lehetnek területek, ahol a közmunka szükséges, és vannak társadalmi csoportok, amelyek számára ez létkérdés is lehet, de azt viszont állítjuk, hogy a munkaerőpiac szempontjából ez a forma nem hatékony.
A korábban említett álláskeresési támogatásra, aktív eszközökre fordított pénzeknek lényegében két fedezete van:
• a munkavállalók a keresetük 1,5%-át munkaerő-piaci járulékként fizetik be, valamint
• az Európai Unió az általa finanszírozott programokat utófinanszírozással megtéríti.
Ebből a két tételből jövőre 202 milliárd forint kerül be a költségvetésbe. Ez áll szemben a kiadási oldalon álló 121,7 milliárd forinttal.
Eszerint pedig a munkaerőpiac megsegítésére, és a munkanélküliek támogatására érkező összegekből kb. 80 milliárd forintot máshol használnak fel, máshol költik el.
A helyzet egyre romlik
Megvizsgáltuk az adatok alapján, hogy 2010 óta hogyan rendeződtek át az állami kiadások a közfoglalkoztatás területein:
2010-ben még szinte ugyanakkora összeget fordítottak álláskeresési támogatásra és aktív támogatási eszközökre, mint az erre meghatározott és befolyt pénz. 2014-ben azonban már 43 milliárd forinttal több forrás érkezett be, mint amennyit megkaptak az álláskeresők.
Jól mutatja e furcsa változást a közfoglalkoztatásra szánt pénzek arányának változása. 2011-ben még a Nemzeti Foglalkoztatási Alap teljes költségvetésének „csak” 18%-át költötték közmunkára. Ez jövőre már 70% lesz. Azaz most már nem csak a munkavállalók azon pénzét fordítják közmunkára, amely elvileg arra lett befizetve, hogy álláskeresésüket esetlegesen segítse az állam, hanem egyéb adóbevételek átcsoportosítására is szükség van.
A keményen dolgozó kisember pénze
Ahogy korábban is bemutattuk egy munkavállaló a keresetéből címkézetten arra áldoz minden hónapban, ha elveszti munkáját, vagy váltani akar, akkor ehhez segítséget kapjon az államtól. Az állami segítség egyrészt pénzbeli (álláskeresési járadék), másrészt olyan programok finanszírozása, amelyek segítik az ismételt elhelyezkedését. Ezt a rendszert akár egyfajta biztosításnak is fel lehetne fogni, ahol a kifizetés pénzben és természetben történik.
A valóságban egyre kevesebb természetbeni szolgáltatást kap a munkáját elvesztő munkavállaló, és azt is főleg az Európai Unió által finanszírozva (2016-ban 78%). Rövid ideig tartó álláskeresési támogatást kap (általában maximum három hónapig), és utána azt a közfoglalkoztatást adják neki szinte kötelező jelleggel, ami alacsony arányban visz vissza a munka világába. Azaz a befizetéseink elvesznek, miközben az állam egyre inkább kihátrál ezekből a feladatokból.
http://www.atv.hu/belfold/20150520-pa-elvesznek-a-befizeteseink/hirkereso
Ha ez így megy tovább, összeomlik a közoktatás
Egy elég előremutató projektbe kezdett a Magyar Tudományos Akadémia közgazgazdasági intézete. Megpróbálják kideríteni, hogy milyen állapotban van a közoktatás. Mindezt nem hangzatos politikai szempontok szerint, hanem lehetőségeik szerint a tényekre alapozva. A kutatók rengeteg adatot gyűjtöttek össze az iskolarendszer 2001 és 2013 közötti állapotáról, ezeket értelmezve kikevertek 100 mutatót, amik szerintük eléggé pontosan jellemzik a helyzetet. Ezeket egy kötetbe gyűjtötték, ma bemutatták a nyilvánosságnak, mi meg a könyvből kiválasztottunk tíz fontos ábrát, ezeket most alaposabban is megmutatjuk.
Pénz, paripa, fegyver
Először talán nézzük meg, hogy mennyit költ az állam az oktatásra? Hát,
Az ábrán látszik, hogy egy középiskolás diákra 2006-ban még több, mint 650 ezer forintnyi költés jutott (2012-es árakon), 2012-ben pedig már csak 500 ezer, és a trend óvodától a gimiig ugyanaz. A 2003-as és 2011-es tanári béremelések mindig dobtak egy kicsit a ráfordításokon, de aztán ezek részben elinflálódtak, a többi ráfordítás pedig nem nagyon növekedett, vagy éppen csökkent, így összességében egyre kevesebb pénzt költ az állam az iskolásokra, legalábbis 2012-ig.
A trend akkor néz ki igazán rosszul, ha összehasonlítjuk azzal, hogy máshol mennyit költenek az oktatásra. Az MTA ábráján az látszik, hogy a kelet-európai térségben mindenhol emelkedett a ráfordítás a GDP százalékában, kivéve Magyarországon, ahol kitartóan megy lefelé. Az, hogy az ábra szerint 2011-re az utolsó helyre navigáltuk magunkat, egészen döbbenetes.
Nemcsak pénzből áll rosszul a magyar oktatási rendszer, de emberi erőforrásból is. A tanári szakma, valószínűleg az alacsony fizetés miatt egyre kevésbé vonzó a fiataloknak, ezért 2001 és 2011 között a felére csökkent a 29 év alatti tanárok aránya, az 50-59 éveseké pedig folyamatosan nőtt. Ez Varga Júlia, a kiadvány vezető szerkesztője szerint azt jelenti, hogy
Igaz, 2012 és 2013 között 1 százalékkal nőtt a pályakezdők aránya, de kérdés, hogy ez elég lesz-e majd a nyugdíjasok pótlására.
Több a szegény gyerek, de nem az iskolában
Az indikátorok közül az első csoport a diákok társadalmi és gazdasági hátterére vonatkozik. Ezek közül elég sokatmondó az az ábra, amin az látszik, hogy a 0 és 17 éves gyerekek hány százaléka él szegény háztartásban (vagyis, ahol az ekvivalens egy főre jutó jövedelem nem éri el a medián 60 százalékát).
Ez a folyamat jelzi, hogy a kormány családbarát adópolitikája ellenére a családosok (gyerekesek) fokozottan esélyesek arra, hogy elszegényedjenek. Érdekes viszont, hogy eközben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű (HH és HHH) tanulók aránya az iskolában csökkent, ami arra utalhatna, hogy valójában csökkent a hátrányos helyzetű gyerekek száma.
Egyrészt azért lehet kevesebb az ilyen tanulóból, mert sok érintett gyerek kiesik az iskolából, például elmegy 16 évesen, hiszen 2011 óta ekkortól nem kötelező iskolába járnia, másrészt azért, mert a 2013 szeptemberétől érvényes szociális és gyermekvédelmi törvény szigorította, hogy ki tartozhat a HH kategóriába, ezért csökkent az ilyen gyerekek száma. Persze azt a kutatók nagyon hangsúlyozták, hogy ez magából az adatból nem derül ki, de ők ezeket az okokat tartják valószínűnek.
Szintén emiatt lehet az, hogy
aszerint a mutató szerint, amit az MTA közgazdászai összeállítottak. Ez a szegregációs index azt nézi, hogy a HH és HHH gyerekek milyen eséllyel találkoznak nem hátrányos helyzetű gyerekekkel az iskolában. Ennek az ábráján is az látszik, hogy 2012 után hirtelen megugrik a mutató a HH gyerekeknél, vagyis kisebb eséllyel tanulnak integráltan a nem HH tanulókkal.
Ez Hajdu Tamás, az MTA KRTK KTI kutatója szerint azért van, mert pont azok a gyerekek nem férnek már bele a HH kategóriába, akik 2013 előtt még hátrányos helyzetűnek számítottak és integráltan tanulnak, így most emiatt úgy tűnik, hogy nő szegregáció. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél viszont folyamatos enyhe növekedés látszik 2010 óta, amit sok minden okozhat, például az egyházi iskolák terjedése, ahová tipikusan a helyi középosztály viszi el a gyerekeit, míg az állami iskolákban a szegény gyerekek maradnak.
Hogy milyen terheket cipelnek a gyerekek a társadalmi-gazdasági hátterükből, azt a következő ábra mutatja igazán. Ezen az látszik, hogy milyen arányban buktak egyszer vagy többször azok a gyerekek, akik 2013-ban jártak a nyolcadik osztályba. Ebből az látszik, hogy míg a nem halmozottan hátrányos helyzetű fiúk közül kicsit több, mint 5, a lányok közül kevesebb, mint 5 százalékot érnek ilyen kudarcok az általános iskolában, addig
Az a közel 5 százalék, akik a HHH-s fiúk közül például többször is megbukik, nagy eséllyel már elmúlik 16, mire végigverekedné magát az általános iskolán, így pedig valószínűleg tovább se tanul, mert nem kell neki.
És hová mennek azok a szegény gyerekek, akik mégis továbbtanulnak? Legnagyobb eséllyel egy szakiskolában kötnek ki, 2013-ban itt tanult a hátrányos helyzetű gyerekek 27, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek pedig 9,3 százaléka. Ezzel szemben például a leginkább elit helynek számító 8 osztályos gimikbe csak a HH gyerekek 4,3, a HHH gyerekeknek pedig csak 0,2 százaléka járt.
Azt pedig, hogy kb. mire jó a szakiskola, a következő ábra mutatja meg. Ezen az látható, hogy a különböző iskolatípusokban a gyerekek hány százaléka teljesített rosszul az országos szövegértési kompetenciafelmérésen. Az ábrán azoknak a gyerekeknek az aránya látszik, akik a 7 szintes felmérésen a 2. szint alatt teljesítenek, vagyis funkcionális analfabéták. Látszik, hogy a 10. évfolyamon
Ezek a gyerekek pedig nagy eséllyel hátrányos helyzetűek, mert ugye közülük sokan mennek szakiskolába . Ahogy azt Horn Dániel kutató kiemelte a konferencián, ez nem feltétlenül a szakiskolák hibája, de azt biztosan jelenti, hogy az oktatási rendszer nem tud mit kezdeni azokkal a hátrányokkal, amikkel a szegény családból származó gyerekek indulnak.
Félhomályban merengők
Végül egy jó hír Orbán Viktornak, aki szerint túl sok a romkocsmák félhomályában merengő diplomás, miközben jó munkásemberből kevés van. Az utolsó ábra azt mutatja, hogy 2011 óta meredeken csökken a felsőoktatásba jelentkező érettségizők száma.
Persze még így is jelentkezett 2013-ban az érettségizettek 45 százaléka, 2007-ben még 55 százalékuk adott magának egy esélyt egyetemen vagy főiskolán. Persze lehet vita tárgya, hogy most nekik vagy nekünk jó vagy rossz az, hogy egyre kevesebben próbálkoznak, mindenesetre ez van.
De azért a kutatások egyértelműen azt támasztják alá, hogy a magasabb végzettséggel magasabb társadalmi státusz és fizetés is jár, ami hosszú távon minden nemzetgazdaság alapvető érdeke. A témában még többet itt és itt olvashat.
Tölgyessy: Vége a magyar versenykapitalizmusnak, drámai a lemaradásunk
Magyarországon 2010-től egy meglehetősen új kurzus van – jelentette ki Tölgyessy Péter alkotmányjogász a Világgazdaság konferenciáján, aki „Az elakadt magyar felzárkózás és a külvilág” címet adta előadásának. Ami az elmúlt 25 évben történt, az nem egy ember, nem egy párt eredménye, hanem egy közös alkotása Magyarországnak, válasz a gazdasági felzárkózás sikertelenségére. Tölgyessy szerint az összes objektív szám Magyarország lemaradását mutatja.
Magyarország drámaian, súlyosan lemaradt a számára vonzó országokhoz képest az elmúlt évtizedekben” – mondta Tölgyessy Péter , alkotmányjogász, aki szerint ma távolabb vagyunk Ausztriától, mint 1988-ban voltunk. Rámutatott, hogy a térség többi országában sem sikerült az áttörés. Ugyanakkor Lengyelország gazdasága utolért minket az elmúlt években, amire utoljára még Mária Terézia előtt volt példa.
Kifulladó növekedés
A sikertelenség oka az, hogy általában is kifulladt az a gazdasági növekedési modellje a kapitalizmusnak, ami ’45 és ’90 között kitartott. Azoknak az országoknak nem sikerült a felzárkózás, amelyek kimaradtak ebből a „sikeres időszakból”
.
Fotó: Marjai János
Ehhez a gazdasági modellhez a ’90-ben csatlakozott új országoknak sok kihívással kellett megküzdenie. Olyan új országok jelentek meg a versenyben, ahol szorgos emberek laknak és olcsón dolgoznak. Ráadásul az is megváltozott a kapitalizmusban, hogy korábban a középrétegek erősödtek, most azonban egyre többen vannak a gazdagok és a szegények. Tölgyessy szerint a demokráciát jól megalapozó középréteg létszáma csökkent.
Szilárd hatalom
Nem csak a világban látható folyamatok okolhatók. Tölgyessy kiemelte: a Kádár-korszak öröksége sokkal negatívabb, mint '89-ben gondoltuk. Orbán Viktor pedig megpróbálta lezárni a hosszú ideig tartó politikai harcot a jobboldal és a baloldal között. Tartósan fent akarja tartani hatalmát, és azt szeretné, hogy ne legyen többet politikai váltás, hanem egy „szilárd hatalom kormányozza Magyarországot”. Szerinte Orbán rengeteg közjogi változást hajtott végre, ami annak a berendezkedésnek kedvezett, amit ki akar alakítani.
Az elnyomók hibája
Olyan kapitalizmust akar megvalósítani Orbán Viktor, amelyet a medián magyar szavazó és vállalakozó elképzel. Azt gondoljuk, hogy mindenkinél jobbak, tehetségesebbek, átütőbbek vagyunk, ha pedig mégsem vagyunk sikeresek, akkor azért nem mi vagyunk a hibásak, hanem a külföldi elnyomók, vagy az, aki az idegeneket kiszolgálja idehaza.
A mostani kurzus azt ismétli, ami a '20-'30-as években is megjelent, vagyis hogy el kell venni a rosszaktól a tulajdont, a javakat, az életlehetőségeket, amelyeket át kell csoportosítani ahhoz a táborhoz, akik hatalmon vannak – vélte Tölgyessy. Az új kurzus szerint irányított kapitalizmus kell, nem versenykapitalizmus. E szerint egy szabály van: akkor működik jól a gazdaság, ha annak irányítása a hozzánk közelállók kezébe kerül. Tölgyessy szerint módszeresen próbálják kiszorítani a többieket, és még inkább vállalatokra lebontott adók lesznek.
Komoly eredmények
Mindezzel együtt úgy véli, hogy ez a rendszer komoly eredményeket ért el. A túlköltekezés és megszorítások spirálja megállt, így az elmúlt években tartósan alacsony lett a hiány. Utoljára érdemi gazdasági növekedés 2005-ben volt, most azonban újra visszatért a bővülés időszaka – mondta Tölgyessy, aki szerint ez komoly siker.
Nincs azonban valódi piaci verseny ebben a berendezkedésben. „Politikai tervgazdálkodás van” – hangsúlyozta. Aki közel van a halatomhoz, az nyerni tud, más nem. Ez azonban rombolja az adott ország versenyképességét – fejtette ki.
Az állam mellényúl
Szerinte a fő allokátor az állam. Szükségképpen az állam dönt arról, hogy mely területeken fejlődjön a gazdaság, nem pedig a piaci hasznosulás. Ez óriási hibák lehetőségét rejti magában, amit az elmúlt 50 évünk mutat, hiszen szinte mindig mellényúlt az állam. Ebben a centralizált berendezkedésben az állam részesedése már most nagyobb, mint néhány éve volt, hiszen cégeket vásárol fel, és azok veszteségeit is maga kezeli. Példa erre a bankszektor és az energiaszektor.
Tölgyessy úgy látja: a rendszer stabilitása nem megfelelő, hiszen öt év után ez megingott. Van egy kihívó, ami még radikálisabb, még erősebben fejezi ki nyugatellenességét – mondta, utalva a Jobbik előretörésére. „Már nincs olyan párt a Parlamentben, amelyik nyugati politikát folytat, így volt ez a két világháború között is Magyarországon” – emelte ki.
Évszázados sikertelenség
A világ nem abba az irányba megy, mint Magyarország. Szerinte tévedés, hogy Szingapúr vagy Kína sikerességét az autokratikus berendezkedés garantálja, hiszen ezek az országok éppen a kommunizmusból térnek át a világkapitalizmusba. „Nem eltávolodtak, hanem elkezdtek igazodni a világkapitalizmushoz” – mondta Tölgyessy, hozzátéve, hogy politikájuk központosított, de Kína jóval kiszámíthatóbb, mint Mao Ce-tung idején volt.
Összességében úgy látja, hogy 200 éve nem sikerült a magyar felzárkózás, de ez nem eleve reménytelen, hiszen az elmúlt évtizedekben a finneknek sikerült, és például az észtek is úton vannak efelé.
Még több dolgot titkolna el előlünk a kormány
A költségvetéshez beadott törvényjavaslat több, eddig zavaros dolgot is helyre tesz. Például átírják a sokat átkozott adósságszabályt, amelyet még Matolcsy György alkotott meg minisztersége idején, és amelyet ha most megpróbálnának betartani, az 700 milliárdos megszorítást eredményezne. A törvényjavaslat indoklása szerint a szabály amúgy rendben volt, amikor kitalálták, de most indokolatlanul visszafogná a GDP-növekedést.
15 százalék a reklám után
Régóta szó van már a reklámok közvetítésében alkalmazott bónuszok eltörléséről, ez az intézkedés a törvényjavaslatba is bekerült, és az új szabály idén életbe is lép. Lényege, hogy a kormány megtiltaná a médiumoknak, hogy bónuszokat fizessenek a reklámközvetítőknek a hozzájuk érkező hirdetések után. Ehelyett hatósági áras közvetítési díjat állapítanának meg, a reklámozóknak 15 százalékos díjat kellene fizetniük a közvetítőknek.
Nagy port vert fel korábban a dohányelosztók bevezetésének ötlete is, ez azonban a mostani javaslat szerint augusztus helyett csak októbertől jön. Szintén csúszik a szociális temetés, ezt eredetileg már idén bevezették volna, de aztán inkább a jövő évre tolták, most pedig 2017 az új ígéret. Sokszor ígérték már, de úgy tűnik, egy darabig még nem lesz egykulcsos társasági adó sem, a szerdán beadott javaslat 2020-ig halasztja a kérdést.
Még jobban megéri majd a Magyarországon pénzt tisztára mosni, változnak ugyanis a szabályok a Stabilitási Megtakarítási Számlánál. Eddig, ha valaki nyitott egy ilyet, és rátett legalább 5 millió forintot állampapírban, akkor az adóhatóság nem firtatta, hogy honnan van a pénz. A konstrukciót úgy alakítják át júliustól, hogy könnyebb legyen felhasználni a számlára tett pénzt, és még kevesebb adót kelljen utána fizetni.
Az ország érdeke, hogy ne lehessen tudni, miért úgy költik el a pénzünket
A javaslat tartalmaz néhány olyan intézkedést is, amely a nyilvánosságot akadályozza. Nem kell például majd közzétenni a kormányszervek szervezeti és működési szabályzatát. Az adósságkezeléssel összefüggő adatok részletei pedig nem lesznek megismerhetőek addig, amíg azok alapján finanszírozási ügylet várható.
Titkolnák azokat az adatokat is, amelyek a költségvetési tervezés során keletkeznek, de nem a költségvetésről szóló törvény részei. A háttérszámítások nyilvánosságra hozatala Varga Mihályék szerint az ország pénzügyi és gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
A törvényjavaslat szerint azokhoz az állami cégekhez, amelyek költségvetési pénzből létrejövő nagy beruházási projekteken dolgoznak, ki lehetne nevezni egy költségvetési felügyelőt. Erre a magyarázat szerint azért van szükség, hogy a források felhasználásáról a kormánynak megbízhatóbb információi legyenek.
http://index.hu/gazdasag/2015/05/20/koltsegvetest_megalapozo_torveny/
Újabb határozott lépéseket tesz a kormány az átláthatatlanság irányába
Megjelent a 2016-os költségvetést megalapozó salátatörvény, ami most egész rövid, csak 28 oldal (perverzeknek itt van pdfben). De elég nagy horderejű dolgok vannak benne.
Még nehezebb lesz átlátni a kormány működését
Ebbe az irányba mutat, hogy a kormány még a mostaninál is jobban korlátozná a költségvetés tervezésekor nyilvánosságra hozható adatok és számítások körét, mivel az adatok nyilvánossága – kapaszkodjanak meg –
“mind a külső befolyástól mentes tervezést, mind pedig az ország pénzügyi és gazdasági érdekeit veszélyeztetnék.”
Pff.
Az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, “stratégiai jelentőségű” adatok 2 évig nem lesznek nyilvánosak a javaslat szerint, mivel az az “alacsony költségen történő finanszírozást veszélyezteti”.
Ezen kívül mostantól nem fogják megkövetelni, hogy az állami szervezetek szervezeti és működési szabályzatát a minisztérium honlapján közzétegyék, nyilván hogy még nehezebb legyen belelátni a kormány működésébe.
Még könnyebb pénzmosás
Az SMSZ (Stabilitás és Megtakarítási Számla) nevű, pénzmosás-legalizáló projekt újabb könnyítést kap. Eddig 5 évig a számlán kellett tartani a pénzt, és ha valaki feltörte, akkor a 16 százalék feletti részre be kellett fizetni az adót. Most egy év után már fel lehet törni, és 10 százalékra csökken a büntetőadó. Ezzel most tényleg globális topterméket hoztunk létre a pénzmosási piacon.
Új adósságszabály a régi helyett
“Ha a költségvetési évre előrejelzett infláció és a bruttó hazai termék reál növekedési üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3 százalékot, a központi költségvetésről szóló törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket (deficitszámot) oly módon kell meghatározni, hogy az államadósság-mutatónak a viszonyítási évhez viszonyított csökkenése legalább 0,1 százalékpontot érjen el.”
Egyebek
Csúszik a szociális temetés és az egységes dohányelosztók bevezetése. Jön a hatósági áras, egységesen 15 százalékos hírügynökségi bónusz. A nemzetgazdasági miniszter kiküldhet költségvetési főfelügyelőket bármilyen állami szervhez vagy céghez, ha azok “részben vagy egészben költségvetési támogatásból megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást hajtanak végre”.
És van még egy rejtélyes bekezdés (köszönet kommentelőnknek):
„(5) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a (3) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között történik, és a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti, a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli és az ilyen fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz.”
Ami akár azt is jelentheti, hogy mostantól a nemzetgazdasági miniszter szabadon csoportosítgathatja a pénzt. Mindenesetre anélkül túlléphetőek lesznek a kiadási előirányzatok, hogy módosítanák őket. De csak azoknál a kiadásoknál (?), amelyeknél az előző évi alapkamat átlaga befolyásolja a kiadás mértékét.
http://444.hu/2015/05/20/ujabb-hatarozott-lepeseket-tesz-a-kormany-az-atlathatatlansag-iranyaba/
Kreatív nyomozói ötletek rázós ügyek leállításához
Volt már rá példa, hogy a sajtóban nagy terjedelemben tárgyalt korrupciógyanús ügyek egy időre vagy örökre elakadtak a rendőrségen. Az utóbbi években többnyire a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya foglalkozott a fontosabb esetekkel.
Az Index most önkényesen vett elő szubjektív listájáról három, egymástól teljesen független ügyet, amelyet elsőre leállított a rendőrség, és az elutasító indoklás is figyelemre méltó megoldásokat tartalmaz.
1. A legfrissebb:
Annyiért közbeszerez az Országos Roma Önkormányzat, amennyiért akar
A jogszerűen, szabályszerűen lefolytatott közbeszerzési eljárásban az érvényes és nyertes ajánlati ár tekinthető a piaci árnak... kár, illetve vagyoni hátrány megállapítása nem lehetséges... a hűtlen kezelés, illetve a hanyag kezelés megállapítása kizárt, azaz a cselekmény nem bűncselekmény
– írta év eleji elutasító határozatában az NNI gazdasági bűnözés elleni főosztálya. A most előkerült iratok szerint a rendőrség arra a következtetésre jutott, hogy nem bűncselekmény, ha az egyébként meghívásos közbeszerzési pályázat nyertese a piaci ár tízszereséért csinálja meg a vállalt munkát, mert a piaci ár maga a nyertes pályázatban szereplő összeg.
Az Országos Roma Önkormányzat piaci árai
Ahogy arról mi is beszámoltunk, Hadházy feljelentése alapján 29 millió forintot autóbérlésekre, 31 millió forintot irodabútor-vásárlásra, 31 millió forintot a toborzás módjának meghatározását célzó tanulmányokra, 19 millió forintot egy olyan tanulmányra, amely arról szól, hogy milyen számítógépes hálózat kellene a központi irodába és a hét vidéki irodába, 26 millió forintot a központi iroda felújítására, 21 millió forintot számítógépek és szerverek vásárlására, 30 millió forintot médiavásárlásra, 31 millió forintot szóvivői feladatokra költöttek.
Hadházy szerint azonban egyetlen fillért nem fordítottak eddig munkahelyteremtésre. Az LMP-s politikus szerint a kormány ugyan létező problémákra alkot programokat és rendel azokhoz uniós forrásokat, a megoldásból azonban egy dolog érdekli, az, hogy hogyan lehet ezen problémák ürügyén pénzeket kiszervezni a rendszerből.
Az LMP-s Hadházy Ákos hivatali visszaélés, sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést februárban az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Híd a munka világába nevű foglalkoztatási programjával kapcsolatban. Szerinte ugyanis az 5 milliárdos program keretéből több százmilliót úgy költöttek el, hogy azoknál túlárazásokról beszélhetünk, ráadásul a beszerzések tárgya sok esetben a program céljához – a romák munkához segítéséhez – semmilyen módon nem kapcsolható.
A rendőrség a nyomozása során megállapította, hogy hivatali visszaélésről nem beszélhetünk, a NAV nyomozó szerve pedig a fenti indokokra hivatkozva állapította meg, hogy nincs szó költségvetési csalásról. A Fővárosi Főügyészség végül az elutasító határozatot nem fogadta el, és további nyomozásra utasított.
2. Minden idők legjobbja:
Van, amit milliárdokkal együtt sem lehet ellopni
Legalább egymillió hazai fogyasztót érintett, hogy tönkrement az egyik nagy, 200 milliárdos forgalmú gázszolgáltató, miután az ügyvezető igazgató zavaros körülmények között, a tulajdonos tudta nélkül, egyetlen dollárért eladta egy külföldön bejegyzett ismeretlen hátterű offshore cégnek. A tranzakció során eltűnt több tízmilliárd forint, közben kiderült, hogy évek óta utalták külföldre a cég nyereségét, a csőd miatt hoppon maradt rengeteg beszállító, óriási, Stockholmtól Moszkváig nyúló pereskedés kezdődött, a magyar hatóságokat azonban nem hatották meg ezek a tünetek.
A hazai gázpiacon korábban 20 százalékos részesedéssel működő EMFESZ ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda 2009-ben kezdett nyomozni, de két év után vádemelés nélkül megszüntették a rendőrségi vizsgálatot.
A megszüntető határozat indoklása szerint a nyomozás megállapította ugyan, hogy Góczi István ügyvezető igazgató „eltulajdonította” a ciprusi Mabofi tulajdonát, „sikkasztás – avagy más vagyon elleni bűncselekmény – elkövetése” mégsem állapítható meg.
Az NNI említést sem tett az EMFESZ számláján található milliárdokról és a cég ingatlanairól, egyedül egy energiaipari szakértő véleményét vették figyelembe. A szakvélemény szerint a cég nagyon rossz állapotban volt, amikor Góczi eladta, több volt a tartozás és a kintlevőség, mint a cég piaci értéke. A rendőrség szerint elsikkasztani viszont csak „értékkel bíró dolog lehet”, ezért „Góczi István terhére sem ... különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás, sem más vagyon elleni bűncselekmény nem bizonyítható”.
Amennyiben ezt az érvelést széles körben használná a rendőrség, akkor egy megfelelő autószerelői szakvélemény birtokában az autótolvajok is sikeresen védekezhetnének a hatóságok előtt. Ha a szerelő igazolná, hogy az eltulajdonított gépjárműnek annyi hibája volt, hogy a szerelési munkák több kerültek volna, mint az autó piaci értéke, akkor jogi képtelenség, hogy a tolvajt bevádolják.
A gondolatmenet mégis megnyerte a felettes szerv tetszését, a Fővárosi Ügyészség egyetértett a rendőrökkel, így a vizsgálat tényleg leállt.
3. Az álnaiv:
Együttérzés a nehéz helyzetre való tekintettel
Hetekig-hónapokig állandó helyük volt a vezető sajtóhírek között a belvárosi ingatlanbotrány újabb és újabb fordulóinak. Az V. kerület tulajdonában álló lakások és üzlethelyiségek eladásához kialakított önkormányzati gyakorlatot Juhász Péter képviselő térképezte fel, és vitte a nyilvánosság elé. Ő adott be feljelentést is 2015 elején.
Az ügy ismertsége és szerteágazó jellege miatt az NNI-nek nehezebb dolga volt, mint a másik két esetben. A frappáns fordulat bevetéséről itt nem lehetett szó, helyette a teljes elbizonytalanodással sikerült elérni, hogy az ügyészséghez kerüljön a döntés felelőssége.
Juhász beadványában hosszasan sorolta az általa törvénysértőnek tartott példákat, és felrajzolt egy modellt is, amely szerinte lehetővé tette, hogy az ingatlaneladásból az önkormányzat mellett mások is profitáljanak. A modell elemeiként részletesen írt arról, hogy az önkormányzat nem rendelkezett ingatlangazdálkodási tervvel, helyette a CCA Tanácsadó Zrt.-t szerződtette, amely azonban értékbecslés helyett az önkormányzat által megadott négyzetméterárak alapján gyártotta az eladások előkészítő anyagait. A feljelentés kitért a 30 százalékos kedvezményes vásárlások körüli visszásságokra, valamint arra, hogy az áfát senki sem fizette meg.
A számos konkrét ingatlantranzakciót felsoroló beadvány elől a rendőrök azonnal kitértek, mert ahogy fogalmaznak,
nem tudtak megnyugtató módon állást foglalni a nyomozás elrendelése vagy elutasítása tárgyában.
Ekkor a Fővárosi Főügyészség feljelentéskiegészítést rendelt el. Az újabb fordulóban már meghallgatták Juhász Pétert, de jegyzőkönyvet nem készítettek a tanúvallomásáról. Több tételben is jelezték, hogy nem találtak bűntényre utaló jeleket, sőt a február 12-i elutasító határozatban leszögezték:
A feljelentésben megfogalmazottak szemben összességében megállapítható, hogy az ingatlanok értékesítésével az önkormányzat célja nem a bérlő előnyben részesítése volt, hanem hogy az európai uniós pályázatok önrészét az önkormányzat – nehéz anyagi helyzetére való tekintettel – ily módon biztosítsa.
A Fővárosi Főügyészség márciusban elutasította a rendőrség határozatát, és új nyomozást rendelt el, mert a korábbi vizsgálatoknál nem sikerült teljes körűen felderíteni a tényállást, és továbbra sem zárható ki a bűncselekmények elkövetésének gyanúja.
http://index.hu/belfold/2015/05/20/kreativ_nyomozok/
