Király Júlia: Orbán Viktor feleslegesen aggódott
Piaci összeomlásnak nincs jele, de a brókercégek iránti bizalom lenullázódott a sorozatos bedőlések után. A jegybank volt alelnöke az átlagostól eltérő kockázatokról is ír elemzésében.
A brókercégek piacán alapvetően nincs dominóhatás. Ha az egyik cég bedől, nem kell a másiknál lévő pénzünkért aggódni, a cégek nem kapcsolódnak össze. A kivételes eset az, ha valami rendkívüli piaci esemény van, amely minden céget egyformán érint, és így többen is egyszerre szenvednek el jelentős veszteséget. Ha ez lett volna a helyzet a Buda-Cash bukásakor, ha rendszerszintű katasztrófa fenyegetett volna, ha valóban a szektor egésze lett volna veszélyben, akkor az MNB úgynevezett makroprudenciális, azaz a pénzügyi rendszer egészéért is felelős szabályozóként maga lett volna köteles erre figyelmeztetni, és felfüggeszteni a szektor egészének tevékenységét. Piaci összeomlásnak, rendszerszintű problémának azonban - mint ezt maga az MNB is megerősítette – sem a Buda-Cash bukásakor nem volt, se jelenleg nincs semmi jele: „A brókercégek ügyei nem veszélyeztetik a magyar pénzügyi rendszer stabilitását, a magyar pénzügyi rendszer stabil és tőkeerős”.
Ha tehát nincs rendszerszintű probléma, akkor az egyik cég összeomlásából nem következik, hogy egy másik is bajba kerül. Miniszterelnökünk tehát feleslegesen aggódott a dominóhatás miatt: a Buda-Cash összeomlásából egyáltalán nem következett, hogy az egyik állami szervezet a Quaestornál értékpapírszámlán elhelyezett állampapírokkal bármi probléma lehetne.
Fotó: Thinkstock
Miniszterelnökünk azonban egy másféle dominóhatást vizionált. „Brókercégnél pénzt tartani egyenlő rendkívüli kockázat” – foglalta össze brókerellenes hangulatot kelteni egyáltalán nem óhajtón azt a tanulságot, ami szerinte ma már minden háztartás legutolsó sarkába is eljutott. A három ominózus brókercég esetében – Buda-Cash, Quaestor, Hungária Értékpapír – azonban a nyomozás nem a brókertevékenység különösen kockázatos volta miatt folyik, hanem mert mind a háromnál a szabályok (törvények) súlyos megszegése, bűncselekmény történt. Miniszterelnökünk állítása – noha, mint tudjuk, a legkevésbé sem állt szándékában brókerellenes hangulatot kelteni – így azzal ekvivalens, hogy a „brókercégek esetében különösen nagy a kockázata annak, hogy bűncselekményt fognak elkövetni”. A dominóhatás tehát azt jelenti, hogy ha az egyikről kiderül, hogy az ügyfél pénzéhez nyúlt (magyarul: lopott), akkor a többiről is ki fog derülni, csak idő kérdése. Tehát „addig kell visszavenni az adófizetők nehéz munkával megszerzett forintjait a brókerektől, amíg még lehet!”. Különben ellopják.
Ez a kormány magatartásában is manifesztálódó következtetés éppen elégséges ahhoz, hogy a pénzügyi rendszerbe vetett, a válság és a politika által szívesen alkalmazott demagógia által már amúgy is erősen megtépázott bizalmunkat végleg lenullázza.
Ki bízna egy olyan szektorban, ahol a kormány szerint a bűncselekmények elkövetésének kockázata sokkal nagyobb, mint bárhol máshol? Bár, ha ez így van, akkor mégiscsak lenne tennivalója az MNB-nek, akkor valóban fel kellene függeszteni minden befektetési szolgáltatást Magyarországon, hiszen itt különösen nagy a kockázata annak, hogy a befektetési szolgáltatók valójában nem is szolgáltatnak, csak lopnak. Ijesztő, brutális következtetés, amit semmilyen tény, elemzés nem támaszt alá. Kizárólag a felelőtlen, mindent összemosó, az éppen vesztes kisbefektetők rémült felháborodására építő állami demagógia. Ahogy Várhegyi Éva fogalmazott az ÉS-ben: "Az anyagi károknál is súlyosabb következménnyel járhat a pénzügyi szektor intézményeibe és a hatóságokba vetett bizalom megrendülése, mivel ennek a visszaszerzése a legnehezebb. Az ügyet felelőtlenül kommunikálók felelőssége is leginkább emiatt vethető fel."
A magyarországi brókerszakma közel 20 éven keresztül nagyobb szerencsétlenség nélkül, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően, a befektetők többségének megelégedésére működött. A korszak legnagyobb „brókerbotrányában”, Kulcsár Attila 2003-as lebukásában viszonylag kevesen voltak az érintettek, kisbefektetőket az ügy nem érintett. A kilencvenes évek számos kisbefektetőt érintő ügyeire – a Lupis-történetre, a Globex-ügyre, a Reálcsoportra (Reálbank, Reálbróker, Reállízing) avagy a „VW lízing kötvényre” – ma már egyre kevesebben emlékeznek. Nagyjából ezek voltak az utolsó jelentős, a szabályok megszegésével, nem egy esetben bűncselekménnyel összefüggő jelentős „brókerbotrányok”. A mostani „brókerbotrány” kapcsán több internetes portál is összegyűjtötte a múlt hordalékát – de a fentebb említetteken kívül jelentősebb ügyre nem nagyon talált. Talán akkor mégse állíthatjuk teljes magabiztossággal, hogy ha van egy tisztességtelen brókercég, akkor ez a „brókervilág” egészére így igaz. Ez esetben miniszterelnökünk sürgős pénzkivonási akciója semmivel sem igazolható. Miért is ne tarthatná akár egy állami szervezet is biztonságos állampapírjait egy befektetési szolgáltatónál? Vagy tán mégsem biztonságos állampapírokról volt szó? Esetleg mégis Quaestor kötvényeket vett az ominózus állami szervezet?
Ha Quaestor kötvényt vett az állami szervezet az adófizetők pénzéből az egy másik helyzet.
Ma már tudjuk, hogy Quaestor kötvény kétféle volt: az „igazi” és a „fiktív”. Szabad szemmel ezek nem feltétlenül megkülönböztethetők, egy kisbefektető számára különösen nem – hiszen a fiktív kötvényre sem az volt írva, hogy FIKTÍV KÖTVÉNY. De a részleteket ma még nem tudjuk. Egyet azonban tudunk: bármilyen befektetés, így a kötvénybefektetés is kockázatos ügylet. Nem azért mert esetleg „ellopják a pénzünk”, hanem mert kockázatmentes hozam nincs. A kockázatmentes hozam a nulla (de néha még az sem...). Ezt nem könnyű elfogadni, főleg akkor nem, amikor éppen vesztünk – olyankor mindig azt érezzük, hogy igazságtalanság történt velünk, de azért nem kiáltunk egyből „tolvajt”, hacsak a politikai demagógia szirénéneke el nem kábít bennünket. Számos kisbefektető veszített 1998-ban az orosz válság következményeként, még többen a nagy pénzügyi válság alatt 2008-2009-ben, de hangos „tolvajt” mégsem kiáltottak. Pedig akkor is brókercégek szolgáltak ki bennünket: értékpapír számlán tartottuk kötvényeinket, részvényeinket, befektetési alapjegyeinket, származékos termékeinket.
A befektetés kockázatát mégis vállaljuk, mert a pénzünket szeretjük fialtatni. Akár nagyobb kockázatot is hajlandók vagyunk vállalni a nagyobb hozam reményében. Az irracionálisan magas hozam sokszor elhomályosítja a józan veszélyérzetet. A Quaestor kötvényre, az MNB által engedélyezettre nem is annyira kicsi betűkkel rá is volt írva, hogy az „átlagostól eltérő kockázatú” (értsd nagykockázatú) „ügylet”. Mint a kiszamolo.hu már 2 éve megírta: „A kibocsátó nem a Quaestor cég, hanem egy direkt erre a célra létrehozott Kft., amelyik továbbadja a kötvényekből befolyt pénzt a csoport tagjainak. Te ezzel a Kft-vel vagy jogi kapcsolatban. A Kft. saját tőkéje kerekítés után 0,0%-a a teljes forrásnak, vagyis nagyon finoman szólva is nem tűnik túl tőkeerősnek. Ezért fogalmaznak úgy, hogy “az átlagostól eltérő kockázatú”. A kötvényre sem az OBA, sem a BEVA védelme nem vonatkozik a prospektus szerint. Ha a kötvényből idő előtt ki akarsz szállni, nem biztos, hogy találsz rá vevőt, ha mégis, nem biztos, hogy tetszeni fog az ár, amit kapsz érte… Ne ess abba a hibába, hogy a 9% több mint a 4%, ezért ezt választom.”
Fotó: Thinkstock
A Quaestor cégcsoportnak ez a meglévő kockázata lehet, hogy minden szabálytalanság nélkül is jelentős veszteséget okozott volna a befektetőknek.
Valószínűleg, a cég hibás üzleti modellje vezetett el ahhoz a már szabályokat megszegő bűnös piramisjátékhoz, aminek a mélységét és kiterjedését egyelőre nem látjuk. Ahogy egy blogon olvastuk:
„Ez nem brókerbotrány, hanem országbotrány. Kiborult a trágya a főtéren, a magyar politikusok, akik még a lakásaikkal sem tudnak elszámolni, nyakig ülnek benne. Ömlik a szar.”
http://www.hir24.hu/poszt-itt-publi/2015/03/30/kiraly-julia-orban-viktor-feleslegesen-aggodott/
pár adalék a témához:
Offshore cégek Tarsoly Csaba és a Quaestor erős emberei körül
A Quaestor-csoport körül hat olyan céget találtunk, melyeket offshore-paradicsomban jegyeztek be. A társaságok a teljes palettát lefedik: van köztük liechtensteini, panamai, delaware-i és Virgin-szigeteki cég is.
Bár a Fidesz korábban harcot hirdetett az offshore lovagok ellen, ebből a tettek szintjén vajmi kevés látszik. Az állam továbbra is előszeretettel köt adóparadicsomokban bejegyzett, átláthatatlan tulajdonosi hátterű cégekkel szerződést, elég csak a letelepedési kötvényekre gondolni.
Insula Management Establishment (Liechtenstein, Vaduz)
Nehéz lesz megkerülni az offshore kérdést a Quaestor-botránynál is. A Quaestor anyavállalatának többségi tulajdonosa ugyanis a kezdetektől egy Insula Management nevű átláthatatlan tulajdonosi hátterű liechtensteini (vaduzi) cég, amelyről egyelőre csak Tarsoly Csaba állítja, hogy az övé. Az nem világos, hogy ez esetben miért nem személyesen az ő nevén volt a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. részvényeinek többsége, miért kellett az Insula Managementet közbeiktatni többségi tulajdonosként.
Az Insula Management Establishmentről a hivatalos adatbázis a címet közli és a formátumot. Eszerint az Insula egy úgynevezett anstalt. Ez a cégforma csak liechtensteinben létezik, és olyasmi, mint Magyarországon a holding.
Más adatbázisokból kiderül, hogy a társaságot 2004 óta Andreas Ignaz Schurti és Urs Daniel Hanselmann képviseli aláíróként. (Andreas Schurti "igazgató" részére küldték ki azt a meghívót is, amelyben tájékoztatják a részvényeseket Orgován Béla vezérigazgatóvá választásáról - a szerk.). Az Insula címére van bejegyeze egyébként Schurti ügyvédi irodája, a Walch & Schurti - és még vagy száz cég.
Quaestor USA (Wilmington, Delaware)
Az Insula alapítóként és a Quaestor Hrurira belépéséig többségi tulajdonosként a kezdetektől részt vesz a cég életében. Ám nem ez az egyetlen offshore társaság, amely megfordult a Quaestor közvetlen közelében tulajdonosként.
1999-2000 között több Quaestor-leányvállalatban tulajdonos volt a delaware-i, "Quaestor USA Corporation" nevű cég is. A társaság 1999-ben két quaestoros társaságba, a Veresegyházi Ingatlan Kft.-be, és a QDC Kft.-be is bevásárolta magát.
A Veresegyházi Ingatlan Kft. 1995-1999-ig a Quaestor tulajdonában állt, tőle vette át egy rövid időre az amerikai cég, amely 2000 júniusában már vissza is adta a magyar Quaestornak a tulajdonrészét. Hasonló volt a forgatókönyv a QDC Kft.-nél: 1999-ig a magyar Quaestor volt a tulajdonos, majd az amerikai cég, majd 2007-től újra a magyar Quaestor.
Az amerikai adatbázisokban kutatva találtunk még egy ugyanilyen nevű, már nem működő társaságot (Quaestor USA Corporation, Fairfield, Iowa). A cég elnöke egy bizonyos Peter Oscody volt.
Tarsolynak volt egy hasonló nevű üzlettársa, Öcsödy Péter, aki jelenleg is igazgatósági tag a Quaestor Energetikai Zrt.-ben. Ez a cég volt Tarsolyék Kiss Szilárddal közös cége.
OCS Investment Establishment (Liechtenstein, Vaduz)
Öcsödy Péter 2010-ben két hónapig ügyvezetője volt az OP-Hungary Invest Kft.-nek, amely egy már bezárt Quaestor-érdekeltség. A társaságot az OCS Investment Establishment nevű liechtensteini társaság alapította meg 2010-ben, ezután lett részben a Quaestoré.
Az alapításkor Öcsödy Péter volt az ügyvezető, és nagyjából a liechtensteini céggel egy időben távozott. Az OCS Investment Establishmentről szintén alig tudni valamit, csak annyit, hogy 2010-ben alapították, de nem sokkal később törölték is. Öcsödy Péter egyébként a cégnyilvántartás szerint jelenleg nem Magyarországon, hanem Floridában él.
SH Securities (Svájc, Zug)
Tarsoly Csaba mindemellett a svájci Zugba bejegyzett SH Securities Holding AG nevű társaság II. kerületi villájában lakott, amely a Twins Szálloda Kft.-n keresztül tulajdonosa az ingatlannak.
A zugi társaság igazgatója Michael Reiss, aki egy másik, genfi cégben is szerepel (Geneva Capital Group). Ebben a genfi vállalatban ott van még egy bizonyos Valentik Csaba is. Ez pedig azért érdekes, mert a panamai cégadatbázisban pont egy olyan cégbe botlottunk, amelyben egy Valentik Csaba nevű, továbbá egy Tarsoly Csaba nevű ember közösen szerepel. Mivel a nyilvános adatbázisban sem születési dátumot, sem semmilyen más, azonosításra alkalmas adatot nem kaptunk meg a két férfiról, így addig azt kell feltételeznünk, hogy csak a név egyezik, a személyek nem. Kerestük Valentik Csabát az ügyben, aki egyelőre nem reagált megkereséseinkre.
Ypso Financial S.A. (Brit Virgin-szigetek)
Mind Tarsoly szállásadója, a svájci SH Securities Holding AG, mind a Quaestor-csoport többségi tulajdonosa, a liechtensteini Insula Management Establishment, de még Öcsödy Péter, Tarsoly Amerikában élő közeli munkatársa is az Egri és Társai ügyvédi irodát jelölte meg kézbesítési megbízottként (tehát postásként, a kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa.)
A Quaestor erős emberei körül további két offshore paradicsomban bejegyzett céget találtunk, amely ezzel az irodával működött együtt. Több mint 16 éve követi Tarsoly Csabát Kárpáti Péter, aki már 30 évesen ügyvezetőként dolgozott különböző Quaestor-érdekeltségeknél. Kárpáti egyike volt azon keveseknek, akik részt vettek a brókerház március 8-ai válságülésén. Kárpáti egyébként a csoporton belül a stratégiai igazgatói posztot töltötte be.
Kárpáti az alapítás óta ügyvezetője a 2012-ben alapított Insistent Kft.-nek, amelynek alapító-tulajdonosa a brit Virgin-szigetekre bejegyzett Ypso Financial S.A. nevű cég.
Gerlando Investment Corporation (Panama)
A Quaestor-vezetők között visszatérő szereplő volt Molnár Sándor is, aki korábban összesen hat Quaestor-érdekeltségben kapott fontos pozíciót. (vezérigazgató volt ő is például a Kiss Szilárd-féle Quaestor Energetikai Zrt.-ben). Molnár emellett 2009-2012-ig ügyvezető volt a panamai Gerlando Investment Corporation tulajdonában álló győri Minestrone Kft.-ben, amely a Quaestor-érdekeltségű győri ETO-parkba van bejegyezve.
Az offshore cégek quaestoros kötődéseit ezen a linken nézheti meg nagyban.
Tarsoly Csabát vasárnap helyezték előzetes letartóztatásba, több héttel azután, hogy kirobbant a botrány. Ezidő alatt Tarsolynak arra is volt ideje, hogy az anyavállalat struktúráját átalakítsa - Orgován Béla egykori közmunkást kinevezve vezérigazgatónak. Azt nem tudjuk, hogy ezenkívül milyen egyéb, elsősorban pénzügyi változtatásokat eszközölt Tarsoly, amíg a rendőrök el nem vitték.
http://www.hir24.hu/belfold/2015/03/29/offshore-cegek-tarsoly-csaba-es-a-quaestor-eros-emberei-korul/
Így tartaná távol magától a Quaestor-botrányt a Fidesz
Ne Quaestor-, hanem brókerbotrányról beszéljenek, dicsérjék a pénzügyi felügyeletet, idézzenek Lázár Jánostól – így igazította el a kormánypárti képviselőket a VS információi szerint Rogán Antal a Fidesz hétfői frakcióülésén. A Fidesz nagyon nem akarja, hogy rájuk ragadjon a Quaestor bedőlése, és a kormánypárthoz kössék Tarsoly Csabát.
A Quaestor-botrány kommunikációs kezelése volt a Fidesz hétfő délelőtti frakcióülésének a témája. Információink szerint Rogán Antal a zárt ülésen arról beszélt: a sajtónak köszönhetően a botrány kezd ráragadni a Fideszre. A Buda-Cash bedőlése után a Fidesz meg tudta fordítani a kommunikációt, most is erre kell törekednie a kormánypártnak – mondta a frakcióvezető.
Múlt héten derült ki, hogy a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium egyik háttérintézménye, a Magyar Nemzeti Kereskedőház a Quaestorban tartott pénzét még időben, a brókercég bedőlése előtt kivette. Orbán Viktor ezt azzal magyarázta, hogy a Buda-Cash bedőlése után adott utasítást arra, hogy a minisztériumok a közpénzt vonják ki a brókercégekből. A kormány szerint a külügy mellett több tárca is így tett, erről azonban egyelőre nem lehet részleteket tudni.
A Quaestort vezető Tarsoly Csaba még a botrány kirobbanása előtt levélben kereste meg Orbánt. A Figyelő című hetilap szerint Tarsoly abban bízott, hogy még van kreditje a kormányfőnél, meg fogja menteni. Az Index hétvégén arról számolt be, hogy 2013 áprilisában Tarsoly parlamenti belépőt kapott a Miniszterelnökségtől. Ekkor a Miniszterelnökségen dolgozott államtitkárként Szijjártó is, aki a külügyi és külgazdasági stratégia kialakításáért felelt.
Baromság
Több résztvevő szerint a hétfői frakcióülésen Rogán nehezményezte azt is, hogy a múlt héten több újság is azt sugallta: a Quaestor azért dőlt be, mert a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kivette a pénzét a brókerházból. Úgy tudjuk, hogy Rogán ezt egyenesen „baromságnak” nevezte.
Tarsoly Csabának semmi köze a Fideszhez – mondta forrásaink szerint Rogán. A frakcióvezető azt ajánlotta a képviselőknek, hogy ehhez Lázár János mondatait használják. Lázár az Indexnek adott vasárnapi videointerjúban azt mondta:
Tarsoly Csaba-féle pénzemberek világszerte sündörögnek és nyalakodnak.
Emlékeztette a képviselőket, hogy a Gyurcsány Ferenc által kinevezett Erős János vezetés idején adott a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 17 milliárd forintos hitelt a Quaestornak.
Rogán a a képviselőket arra kérte, azt kommunikálják: a Quaestor a pénzügyi felügyelet ellenőrzése miatt bukott le, a felügyeletet pedig az Orbán-kormány erősítette meg. A résztvevők szerint Rogán azt is javasolta, hogy a kormánypárti képviselők a megszólalásaikban ne Quaestor-, hanem brókerbotrányról beszéljenek.
Forrásaink szerint a Fidesz kommunikációjának fontos része az is, hogy a kártalanítás során a kormány a „dolgozó emberek pénzét” próbálja visszaszerezni. A „keményen dolgozó ember” Orbán februári évértékelője után jelent meg a Fidesz kommunikációjában, azóta a párt politikusai nem győzik ismételgetni.
Úgy tudjuk, a Fidesz keményen nekimegy majd azoknak az ellenzéki képviselőknek, akik nem szavazzák meg a múlt héten beterjesztett brókertörvényt. Akár az is elképzelhető, hogy név szerint támadják meg őket. A jogszabály lehetővé tenné, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, a vállalatok vezetői vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.
http://vs.hu/kozelet/osszes/igy-tartana-tavol-magatol-a-quaestor-botranyt-a-fidesz-0330#!s4
Diplomata-útlevele volt Tarsolynak, csak két napja vonta vissza Szijjártó
A brókerbotrány főszereplőjének maga a külügyminiszter engedélyezte a különleges útlevelet, hogy mert sokat tárgyalt külföldön.
Több száz ember rendelkezik ilyen útlevéllel Magyarországon
- mondta Szijjártó, aki szerint azért kellett Tarsolynak az utazási könnyítés, mert ő tárgyalt a moszkvai vízumközpont létrehozásáról. Na, most erről a vízumközpontról mondták nekünk a külügyben pár hete, hogy
“A moszkvai vízumközpont üzemeltetéséhez a Questor-csoport egy forint közpénzt sem kapott, a vízumközpont a saját vállalkozása volt.”
Tehát ha valaki tök saját magától akar csinálni egy vízumközpontot, kvázi magánvállalkozásként, akkor szépen besétál a külügybe, és adnak neki diplomata-útlevelet, hogy ne kelljen annyit várnia a határon. Anélkül gyakorlatilag lehetetlen sikeresen üzletelni Oroszországban. Ja, emiatt a külügyes üzletelés miatt járt neki a parlamenti belépő is.
Az pedig végképp prudens dolog volt a külügyminiszter részéről, hogy most szombatig várt a diplomata-útlevél visszavonásával a Quaestor március 9-i borulása óta. Hátha ugye az elmúlt hetekben is kellett valahova utaznia Tarsoly Csabának. Nem várható, hogy most csak azért többe kelljen várakoznia, ne adj isten a reptéren valahol belenézzenek mondjuk a bőröndjébe, mert itthon milliárdokat nyelt el a cége. Ezek aránytalanul nehezítették volna szegény Tarsoly életét az elmúlt hetekben, amik valószínűleg amúgy sem teltek könnyen neki.
Szijjártó miniszter azt mondta:
megdöbbentette és csalódást keltett benne a Quaestor bejelentése, mert megbízhatónak tartotta a brókercéget, ugyanúgy, ahogy az a több tízezer ember, aki ott tartotta a megtakarítását.
A
szocialista brókerbotrány
fejleményeiről továbbra is folyamatosan tudósítunk!
http://444.hu/2015/03/30/diplomatautlevele-volt-tarsolynak-csak-ket-napja-vonta-vissza-szijjarto/
Újabb Quaestor-cég élén Orgován Béla
Quaestor Invest Befektető, Vagyonkezelő és Pénzügyi Tanácsadó Kft. élére került most Orgován Béla, a 8 osztályt végzett tápiósági volt közmunkás – írja a napi.hu. A céget eddig Tarsolyné Rónaszéki Erika, Tarsoly Csaba felesége vezette, március 9-től viszont már Orgován a főnök. A változást március 24-én jegyezte be a Cégbíróság. Ennek a cégnek tulajdonrésze van a Győri ETO FC Labdarúgó Kft-ben és quaestoros ingatlanos cégekben. Tarsoly március 25-én arról beszélt, hogy csak egy tanácsadó biztatására adta át a céget a közmunkásnak, de ezt már hibának tartja, és visszaveszi a nevére a vállalkozást.
http://444.hu/2015/03/30/ujabb-quaestor-ceg-elen-orgovan-bela/
Így nyúlták le a pénzt a Buda-Cashnél
Most megmutatjuk, hogyan nyúlták le a pénzt a Buda-Cash pécsi fiókjában. Egy volt alkalmazott tálalt ki, aki szerint már 2004-ben kiderültek csalások, de azt mondja: a cégen belül elsikálták az ügyet. Hátborzongató történet arról, mire képes néhány ember egy brókercéggel, egy bankkal és mit sem sejtő ügyfelekkel. Sikkasztás, hűtlen kezelés, semmi feljelentés akkor, teljes csőd most.
A Hír24-et a Buda-Cash (BC) egyik volt alkalmazottja kereste meg, nem sokkal a brókerbotrány kirobbanása után. Az illető ma külföldön dolgozik, írásban nyilatkozott nekünk, neve elhallgatását kérte.
A történet egészen 1999-re nyúlik vissza. Az egykori BC-s alkalmazott szerint ugyanis ekkor nyitottak számlát a mára már hírhedté vált DRB Banknak a brókerháznál. A pénzintézetet akkor még Siklós és Vidéke Takarékszövetkezetnek hívták, a BC-s alkalmazottak egymás között csak ”Siki”-nek becézték.
„Pár nappal később a takarékszövetkezet két munkatársa is nyitott nálunk számlát, egymás számláin meghatalmazva. Arra, hogy ez lényeges, én is csak később jöttem rá. Ugyanis ez a két ember nem más volt, mint a ’Siki’ akkori főkönyvelője és könyvelője, nevezzük őket Emesének és Zsuzsikának. Természetesen ők rendelkeztek a takarékszövetkezet Buda-Cashnél vezetett számlája felett is.”
A volt dolgozótól megtudtuk: a „Siki” számláján akkoriban nagyjából másfél milliárd forint volt kötvényekben, plusz jó pár millió készpénzben, amivel úgymond „játszhattak”, azaz kereskedhettek.
És itt jön a csavar. A volt buda cashes így számolt be a történtekről:
„Amit évekig műveltek, az abból állt, hogy mondjuk kedden bevásároltak egy rakat részvényt a Sikinek, majd mint kötést ráallokálták (tulajdonképpen „rávezették” - a szerk.) a takarékszövetkezet számlájára a kereskedés után. Majd másnap - ez lényeges, mert csak akkor lehetett ezt megcsinálni, ha egy nap múlva lépett az ember – ha az adott részvény nyereséggel nyitott a piacon, akkor lesztornózták az előző napi tételt Siki számlájáról, és az így nyert összeget 3 vagy 4 felé osztották, majd ráallokáltatták a saját számláikra.”
„Ezt csinálták évekig. Amelyik részvénytipp nem jött be, az maradt a takarékszövetkezet számláján. Arra is volt példa, hogy így évekig ültek egyes részvényeken, mert ha eladták volna ezeket, akkor azt csak hatalmas veszteség árán tudták volna.”
Az egykori dolgozó szerint ez felveti a sikkasztás, illetve hűtlen kezelés gyanúját.
„Szépen látszott, hogy például 20-án a Siki vett 2 ezer darab TVK részvényt, az másnap sztornózva lett és 500-500 darab megjelent a kiválasztottak számláin, amiket még aznap eladtak. Ez amolyan fizetéskiegészítés volt nekik.”
Az egykori BC-s azt mondta, ezek az ügyek mindennaposak voltak 1999-től egészen 2004 végéig.
„Persze néha volt egy kis szünet, de csak ha az összes pénz részvényben volt és bukásra álltak. De mivel a pénz nagy úr, főszereplőink pedig szerették, előfordult olyan is, hogy inkább mégis adtak el valamelyik bukó részvényből, amelyen ’olyan nagyot’ mégsem veszített a pénzintézet, hogy így szabaduljon fel némi készpénz a játékra.”
A bili végül is 2004 végén borult. Minden bizonyítékot megkapott a Buda-Cash budapesti központja a pécsi csalássorozatról, de feljelentést senki sem tett. Csupán a brókerház fiókvezetőjét rúgták ki azonnali hatállyal.
„Valószínűleg az érdekek azt kívánták, hogy belső ügy maradjon. A BC kaposvári fiókjának botránya is nagyjából ezzel egy időben volt, ott ügyfeleket károsítottak meg, akik ekkor kerültek át a pécsi fiókhoz. Ott volt rendőrség, bíróság, tárgyalás, Pécsen semmi.”
Négymilliós büntetés a Clavis miatt
A Buda-Casht 2002-ben négymillió forintra büntette a PSZÁF. Többek között azért, mert a Clavis nevű nyilvántartási rendszerükben csak akkor rögzítették a megbízásokat, amikor már teljesültek, akkor nem, amikor rögzítették őket. Ez nem felelt meg az Értékpapír-tőzsdéről szóló törvénynek.
A volt pécsi alkalmazott szerint mindezeknek a mai napig nyoma kell, hogy legyen a cég Clavis nevű rendszerében. Hozzátette: „2004 decembere után egy időre leállt ez az egész, és azt mondhatom, hogy amíg ott voltam nem történt ilyen”.
Visszatérve Emesére és Zsuzsikára. Mint írtuk, egymás BC-s számláin meghatalmazottak voltak. A Hír24-et felkereső egykori dolgozó később arra is rájött, miért.
„A saját számlájukon lévő megbízásokat Zsuzsika írta alá, Emese kizárólag akkor, ha előbbi nem ért rá. És mivel a bebukás után Zsuzsikát elnyelte a föld, így gondolom úgy lett tálalva, hogy Emese nem tudott semmiről, csupán megbízott Zsuzsikában. Így történhetett, hogy miután Zsuzsika eltűnt, mintha sose létezett volna, Emese maradt a székében, főkönyvelőként.”
A volt dolgozó szerint a Buda-Cash akkori fiókvezetője ezt az egészet még megfűszerezte jó pár fiktív számlával is, amit reklám vagy repi költségnek számoltatott el, majd az összeget zsebre rakta.
De itt még mindig nem ér véget a történet, természetesen van ennél is lejjebb.
„A dátumot nem tudom, hogy mikortól, de egy idő után Budapest félig-meddig lenyúlta ’Sikit’ és elkezdtek játszadozni a másfél milliárddal is. Ezzel már a tőzsdén kívül kereskedtek. A mi főszereplőinknek ez duplán jó volt. Ugyanis nemcsak azt a pénzt tették el, amit 'Siki' számlájáról áttetettek a sajátjukra, hanem így minden üzletkötés után is felszámolódott jutalék, ha bukott, ha nyert a tranzakció.”
Hogy akkoriban így mennyit keresett egy pécsi bróker?
„Az összeget senki nem láthatta, csak a fiókvezető. Ő is döntött arról, hogy ki mennyit kapjon. Mivel piacfüggő volt, ki mennyit tudott kötni, így a hazavitt jutalék is változó volt. Egy átlagos bróker 200-500 ezer forintot vitt haza. A maradékot pedig a fiókvezető vitte el, ami 1,5-3 millió forint is volt. Ezt persze havonta a fizetésen felül, jutalékként kell érteni, mindezt 2004-ben.”
És hogy a Buda-Cash ügyfeleit érte-e kár? Ma már tudjuk, de itt az adekvát válasz:
„Persze, hogy érte kár az ügyfeleket. Többnyire kár érte őket, de hát ez mindig meg lett magyarázva azzal, hogy a tőzsde az ilyen. Veszélyes iparág.”
A volt alkalmazott szerint rendre a takarékszövetkezet szívta a legnagyobbat: az ügyfelek estére bukóba fordult részvényeit ugyanis inkább a pénzintézetre allokálták, mert az nyilván a nagyobb pénzállománya miatt be tudta nyelni a veszteséget és tudott várni, amíg jobbra fordult a helyzet.
Mindenkivel játszottak.
„Az sem volt ritka, hogy valakiről le lett szedve az adott kötés, mert már ’túl’ nyereségesre sikerült a megbízás, és inkább át lett kódolva olyanra, akinek már nagy vesztesége volt.”
Erről persze az ügyfelek mit sem sejtettek.
Ahogyan a tranzakciós illetékkel való bűvészkedésről sem.
Ennek mértéke a Buda-Cashnél, legalábbis a fenti időszakban és Pécsen úgy volt beállítva, hogy az átlag ügyfél az adásvétel 0,8 százalékát fizette ki, ami minimum 3 ezer forintot jelentett kötésenként. Azonban voltak alacsonyabb jutalékú ügyfelek is, tehát olyanok, akik csak 0,3, vagy 0,5 százalékot fizettek. Vagy csak azt hitték. Ennek mértékét ugyanis többször átállították felsőbb utasításra, nyilván magasabb százalékra, hogy a brókerek egy gyengébb időszakban se keressenek túl rosszul.
„Ha szerencséjük volt, az ügyfél nem vette észre a csalásokat. Persze ciki volt, mikor az ügyfél mégis eléd tolta a saját konkrét számítását, és nem egyezett a mi nyilvántartásunkkal.”
S természetesen játszottak az előre megadott úgynevezett „stop-loss”, azaz veszteséggátló megbízásokkal is. Az ügyfelekkel ez sokszor csak szóbeli megegyezésig jutott és a brókerek a kereskedési rendszerben már nem rögzítették. Arra spekuláltak, hátha így hosszabb távon jobb árfolyamon teljesülnek a megbízások, azaz nem áll le az adott részvény kereskedése az ügyfél miatt egy pici esés esetén. Ez azonban nagy rizikót jelent, ha hirtelen nagyobb pánik keletkezik a piacon. Ekkor ugyanis idő hiányában már szinte lehetetlen az ügyfél stop-loss megbízását teljesíteni és biztos, hogy nagy vesztesége keletkezik.
Pontosan ilyen eset történt idén január 15-én is, amikor a svájci jegybank eltörölte a frank euróval szembeni 1,20-as árfolyamvédelmi küszöbét, majd a hirtelen és drasztikusan erősödő frankárfolyam miatt akadoztak a kereskedési rendszerek. Sok ügyfél viszont azt hitte, a stop-loss megbízása miatt pénze biztonságban van.
De nem volt.
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2015/03/30/igy-nyultak-le-a-penzt-a-buda-cashnel/
Tarsoly Csabát emberi jogai miatt nem hallgatták ki két hétig, miután borult a Quaestor
“Aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként, ez minden emberi jognak ellent mond”
- többek között ezzel magyarázta meg Polt Péter, legfőbb ügyész, hogy a Questor borulásától, azaz március 9-től miért telt el több mint két hét addig, hogy elővették Tarsoly Csabát, a cég főnökét. Polt azt is mondta, hogy egy csomót nyomoztak, lefoglaltak például négy autót, meg cégeket, meg bankszámlákat vettek zár alá, szóval hogy az ügyészség keze alatt égett a munka.
A legfőbb ügyész olyasmit is mondott, hogy
nem egyszerű ügyről van szó, a csalást nagyon nehéz megállapítani
illetve hogy
nagyon gyorsan és ütemezetten halad a nyomozás.
Arra sajnos nem tudott most időt szakítani Polt, hogy elmagyarázza: miért hagyták, hogy Tarsolyék egy nyolc osztályt végzett büntetett előéletű tápiósági volt közmunkásnak játsszák át a milliárdos cégeket. Talán majd legközelebb.
http://444.hu/2015/03/30/tarsoly-csabat-emberi-jogai-miatt-nem-hallgattak-ki-ket-hetig-miutan-borult-a-quaestor/
