Rengeteg pénzzel tartozik a NAV és a Miniszterelnökség
Szeptember végén 110 milliárd forint volt a költségvetési szervek lejárt adóssága; nagy bajban vannak a tűzoltóságok, iskolák és kórházak, de a Miniszterelnökség és az adóhivatal sem fizet.
A 110,7 milliárd forintból 13,2 milliárd szállítói finanszírozású, döntően uniós projektekhez kapcsolódó tartozás, ami a MÁK szerint "technikai" tartozás a támogatások utófinanszírozása miatt. Az összes tartozásból 30 nap fizetési határidő alatti 33,1 milliárd forint, 30-60 nap közötti 20,5 milliárd forint, 60 napon túli lejáratú 55,4 milliárd forint, míg átütemezett tartozás (aminek esedékessége megállapodás alapján későbbi időpontra lett áttéve) 1,7 milliárd forint.
A tartozásállomány teljes összegéből az állammal szemben fennálló tartozás összege 18,1 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozásé 0,2 milliárd forint, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásé pedig 92,4 milliárd forint.
A tartozásállományból 50,4 milliárd forint (az összes tartozás 45,6 százaléka) a 2012-2014. években a központi alrendszerbe átvett, ezt megelőzően önkormányzati, illetve nonprofit és egyéb gazdasági társaságként működő intézményeknél halmozódott fel. Az 50,4 milliárdból az állammal szemben fennálló tartozás összege 2,8 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozásé 0,2 milliárd, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás állománya - amelyből 1,3 milliárd államháztartáson belüli tartozás - 47,5 milliárd forint - olvasható a MÁK közleményében.
Senki nem fizet
A részletekből kiderül, hogy a Miniszterelnökség által felügyelt szervek lejárt tartozása meghaladja a 16,5 milliárd forintot: nem fizetnek a kormányhivatalok, csak a fővárosi és Pest megyei hivatalnak 2,9, illetve 2,8 milliárd forint lejárt tartozása van.
Egyre nagyobb fizetési gondokkal küzdenek (újra) a rendőrségek és tűzoltóságok. A rendőrség finanszírozása évről-évre probléma volt, azonban 2012-ben jelentős konszolidáció zajlott le, úgy tűnt, ez a probléma megoldódott, de mára az adósság újratermelődött: mind a 19 megyei rendőrkapitányságnál kisebb-nagyobb fizetési gondok vannak. Az államkincstár szerint a rendőrség 1,7 milliárd forinttal adós a beszállító cégeknek, ebből a Budapesti Rendőr-főkapitányság 440 millió forinttal részesedik. Fizetési gondokkal küzdenek a katasztrófavédők (tűzoltók), de egyes börtönökben is lanyha fizetési fegyelem. A Belügyminisztérium intézményei így összesen 8,8 milliárd forinttal adósak.
Nem csak a rendőrök, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sem fizet: szeptember végén 2,4 milliárd forint volt az adóhivatal lejárt tartozása - ami morális szempontból mondhatni elfogadhatatlan.
A legbrutálisabb a helyzet a kórházaknál: az Emberi Erőforrások Minisztériuma teljes tartozása 76,9 milliárd forintra rúg, ebből a iskolákat üzemeltető KLIK adóssága 3,2 milliárd. Az egyetemek 20 milliárddal, a kórházak és rendelőintézetek további 53 milliárd forinttal adósok beszállítóknak. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár a héten arról beszélt, hogy a következő hónapokban sor kerülhet egy kórházi adósságkonszolidációra - ám ez is, mint a korábbiak, várhatóan részleges hatású lesz.
A következő hónapokban várhatóan csökken a kifizetetlen tartozás. A költségvetési hiány ugyanis tarthatónak látszik, így az utolsó hetekben a kormány forrásokat csoportosíthat át az eladósodott intézményeknek.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/rengeteg_penzzel_tartozik_a_nav_es_a_miniszterelnokseg.588512.html?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201410&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201410
Kérdésem: az nem csalás és sikkasztás, ha dolgozótól levonják a járulékokat, de nem fizetik be a közös kasszába?
Ismét az internetadó elleni megmozdulásokról ír a külföldi sajtó
Három napon belül már másodszor vonultak fel tízezrek, hogy tiltakozzanak a kormány által jövőre tervezett internet adó ellen. A demonstráció egyben jelezte, hogy a főleg a fiatalabbak körében erősödik az elégedetlenség Orbán Viktor hatalomközpontosításával és az állam növekvő szerepével szemben. A kormány 2010 óta bírálatokat kapott az EU-tól, az USÁ-tól és másoktól a szinte mindenre kiterjedő új szabályok miatt, kezdve a sajtótól, egészen az egyházakig. Legutóbb pedig azt hányták a szemére, hogy független szervezeteket félemlít meg, illetve hogy mélyíteni igyekszik a kapcsolatokat Oroszországgal. A kabinet, amely anélkül terjesztette be az indítványt, hogy megkérdezte volna a szakmát, sőt a saját képviselőit, több magyarázatot is adott elképzelésére. Az illetékes uniós biztos szóvivője rossz ötletnek nevezte az adót.
Reuters
Körülbelül 100 ezren vonultak fel Budapesten, hogy tiltakozzanak az internethasználat megadóztatása és a kormánypolitika ellen, mivel az szerintük aláássa a demokráciát, valamint az jó viszonyt az unióval. Ez volt messze a legnagyobb tüntetés 2010 óta. Az adót a szolgáltatók és a felhasználók antidemokratikusnak tartják. A tömeg – amelyhez, úgy tűnt – leginkább jómódú szakemberek csatlakoztak, a közteher visszavonását és Orbán távozását követelte. Elemzők kiszámolták az eredeti javaslat értelmében az adó nagyobb lett, volna, mint az ágazat egész éves bevétele, ezért a kormány korlátozta a tarifát, de ez nem befolyásolta a tegnapi demonstrálókat. Egy diáklány elmondta: számára a világháló létfontosságú, hogy hozzájusson a tankönyvekhez, de ahhoz is, hogy elfogulatlan híreket tudjon olvasni, olyanokat, amelyeket nem az uralkodó politikai elit ellenőriz. Mások arról számoltak be, hogy a hatalom más húzásai is aggasztják őket, így a rossz gazdaságpolitika, valamint az USA-val kirobbant korrupciós vita.
Bloomberg
Vitára hívták ki Orbán Viktort és ellenzéki mozgalom megalakítását helyezték kilátásba az internet adó ellenes megmozdulás részvevői. Sürgették a miniszterelnököt, hogy tartsa be a Fidesz ígéretét és kezdjen párbeszédet a közteherről. A felszólalók közül Váradi Zsolt azt hangsúlyozta, hogy az adó a hatalom tekintélyelvűségét jelképezi. A londoni Teneo Intelligence elemző intézet szakértője úgy értékelte, hogy a megmozdulás valószínűleg nem buktatja meg Orbánt, de a javaslatot várhatóan felvizezik a következő napokban.
Financial Times
„A lendület és a csendes elnyomás napjai Orbán illiberális demokráciájában” címmel Szirtes György arról ír, hogy az utóbbi évek legnagyobb és leggyorsabb reakciója volt az internet adó ellen szervezett tüntetés, amely napok alatt tízezreket vitt az utcára, és ez új jelenség. A szerző, aki kiskorában került Nagy-Britanniában és elismert, angol nyelvű költő, rámutat, hogy a Fidesz a tiltakozás láttán – jó szokásának megfelelően – a jelek szerint megint egy-két lépést visszatáncol. Amúgy ami reggel eszébe jut Orbán Viktornak, azt délutánra már jóvá is hagyja a Parlament. Az EU-val is ez a pávatánc ment: két lépés előre, egy vissza. A hatalom a közteherviseléssel indokolta az adót, de a szabadság kérdése sokkal súlyosabb ügy. A kabinet igyekszik ellenőrizni a közvéleményt, nem tartóztat le senkit, vagy hallgattat el bárkit rendeleti úton, hanem pénzügyi eszközökkel fokozatosan megrendszabályoz mindenkit. A Klubrádiót a csőd szélére sodorták 2011-ben, a küzdelem 3 évig tartott, az adó egyelőre túlélte a csatát.
A nem rokonszenves portálokat és hetilapokat szintén anyagi nyomás alá helyezik. Ha egy kulturális szervezet nem igazodik a „hazafias” vonalhoz, megfosztják forrásaitól, míg azokat gazdagon megjutalmazzák, amelyek a frankót mondják. A külföldi támogatással működő civil csoportokat fenntartással kezelik. Az orbáni közgazdaságtan, az orbanomics Matolcsy György agyszüleménye. Fő tétele, hogy kövesd az ösztöneidet. Ami ma jó ötlet, és támogatandó a szabadság nevében, azt a jövő héten már sutba dobják, az orbáni szabadság jegyében. Ami a kormánypárti médiát illeti, nos, azon keresztül minden hétről hétre rózsásabbnak látszik. Nem számít, hogy már 500 ezer ember hagyta el az országot. Hála a szavazókörzetek módosított határainak és a szomszédos államokban élő magyarok voksainak, Orbánt nagy többséggel újjáválasztották. Közben a szegényebb vidékeken előretör a Jobbik. Az ország visszafelé, a 30-as évek felé menetel. A Fidesz nyelve nem tesz különbséget a tragédia és a komédia között, nem ismeri a jövőt, csak a múltat.
Neue Zürcher Zeitung
A lap elemzése félresikeredettnek minősíti az internet megadóztatását, amit az Orbán-kormány úgy terjesztett be az Országgyűlésben, hogy nem befolyásolták a tiltakozások. Tisztán közgazdasági megközelítésben ki lehet jelenteni, hogy a hatalom arra vet ki adót, amire csak akar. A különadóknak akkor van értelmük, ha a fogyasztást egy bizonyos irányba terelik. Szóval itt arról van szó, hogy az Orbán-kabinet meg akarja gyűlöltetni a világháló használatát? Ez feltételezhető, de mégsem igaz, mert másfelől a hatalom sokféleképpen támogatni igyekszik a net elterjedését. A szóban forgó adó igazából olyan intézkedés, amely jól beleillik az utóbbi évek magyar gazdaságpolitikájának sémájába. A különadók főként a külföldi cégeket terhelik, ezzel párhuzamosan viszont egyéb eszközökkel kímélni próbálják a magyar adófizetőket. Ez rövid távon beválhat a lakosságnál, de hosszabb távon nem jön be a számítás. Ha ugyanis valóban a szolgáltatók állják a cechet, akkor ezek a cégek visszafogják a háló kiépítését célzó beruházásokat. Ennek pedig sem a magyar polgár, sem a gazdaság nem örülhet.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Magyarországon erősödik az ellenállás az internet adó ellen, amely ellen szokatlanul egyértelműen foglalt állást a brüsszeli Bizottság, mivel Neelie Kroes láthatóan attól fél: az elképzelés utánzókra talál. A lap idézi Váradi Zsoltot, aki felszólalásában kifejtette: az adó a kormány despotizmusának jelképe. A törvényhozásban az ellenzék egységesen a javaslat visszavonására szólított fel, beleértve a Jobbikot is. A Fidesz szerint viszont az új adó nem korlátozza, hanem kibővíti az internetes kapacitást és ahhoz kell, hogy 2018-ig a legkisebb faluban is legyen szélessávú világháló. Ehhez képest az EU szóvivője az adót azokhoz a nyugtalanító tettekhez és törvényekhez sorolta, amelyek célja a szabadság korlátozása Magyarországon.
Die Welt
A lap azt a címet adta a tüntetésről szóló tudósításnak, hogy „Tiltakozások Orbán ellen – Tolvajok! Lógni fogtok” – utóbbi idézet a demonstrációról, bár a tudósításban az is benne van, hogy a rendezők mérsékletre intették azokat, akik ezt kiabálták. Mindenesetre a magyarok az utcára vonultak, a kormány visszakozik, de az érzelmek már kiáradtak, hatalmas tiltakozó hullám jöhet létre. Bár időközben kiderült, hogy a háló használatáért csak havi két eurót kell fizetni, ám ez még sokba kerülhet a hatalomnak, mert az adó már a bevezetése előtt igencsak felkorbácsolta a kedélyeket. Az emberek úgy érzik, olyan, mintha a levegőt vennék el tőlük, hiszen mindenki fent van a világhálón. A megmozdulásokat a civil társadalom irányítja, mégis elsősorban a baloldaliak, a liberálisok és a pártokból kiábrándult rétegek akarják megmutatni, hogy elegük van. A hatalom a tömeges tiltakozások és a konzervatív sajtóban is tapasztalható felzúdulás láttán sebesen visszavonul, és közben szóbeli kármentéssel kísérletezik. A multikra mutogat, mert a rájuk kivetett különadót a nép jól fogadja. És a jelek arra utalnak, hogy a végén a kormánnyal stratégiai szerződést kötő nagy szolgáltatóknak sem kell fizetniük, és a költségvetésből részben megtérítik számukra a többletköltségeket.
Die Presse
„Digitális középkor: Magyarország felháborodik Orbán internet adóján” – ezzel a címmel vezeti be a lap, hogy erősödik a tiltakozás az adó ellen, amely hivatalosan a költségvetés rendbetételére szolgál, ám amely ismét csak kiváltotta Brüsszel rosszallását. Főleg a fiatal generáció dühös, a felhasználók attól tartanak, hogy a végén nekik kell állniuk a számlát és erre meg is van az esély. Több kommentátor megjegyzi, hogy az adóval Orbán, az állítólagos ötletgazda, túlfeszítette a húrt. Nem kizárt, hogy az elégedetlenség átmegy a kormánypolitika elutasításába és elsöpörheti a kabinetet. Ahogy az 2006-ban Gyurcsány Ferenc hasonló körülmények között került igencsak szorult helyzetbe.
Christian Science Monitor
Orbán putyini módszerekkel némítja el bírálóit. A Budapestről küldött helyzetkép a Népszavánál kezdődik, ahol a főszerkesztő befektetőket és hirdetőket keres kétségbeesetten, hogy ne dőljön be a lap. A reklámok ugyanis 2010 óta túlnyomórészt a jobboldali szerkesztőségeknek jutnak. Az ellentábor szerint ez csak az egyik példa, hogy a Fidesz az orosz elnök forgatókönyvét alkalmazza a hatalom megszilárdítására, illetve hogy elhallgattassa az ellenzéki hangokat a közszférában. Ahogy egy észt szakértő mondja: mindkét politikus alapvetően bizalmatlan az alulról jövő tevékenységgel szemben. Orbán megerősítette a kapcsolatokat Moszkvával, ugyanakkor különösen kiéleződött a viszonya az Egyesült Államokkal. Kovács Zoltán kormányszóvivő ugyanakkor tagadja, hogy bármiféle politikai megfontolás lenne a közhirdetések elosztása mögött. Szerinte annak nincs köze a sajtószabadsághoz, az ilyen kérdésekben egy hivatal dönt, nem a kabinet. Viszont nem könnyű idők járnak mostanság a civil szervezetekre sem. Ez megint csak Oroszországra emlékeztet. A vizsgálat alá vont csoportokra pénzügyi nyomás nehezedik, mint pl a Krétakörre. Gulyás Márton azt mondja, meg akarják félemlíteni őket.
http://www.washingtonpost.com/business/technology/thousands-in-hungary-march-against-internet-tax/2014/10/28/6462a2f0-5ed9-11e4-827b-2d813561bdfd_story.html
http://www.reuters.com/article/2014/10/28/us-hungary-internet-protest-idUSKBN0IH29M20141028?feedType=RSS&feedName=worldNews
http://www.bloomberg.com/news/2014-10-28/hungarians-hold-second-internet-tax-rally-as-cabinet-unmoved.html
http://www.ft.com/intl/cms/s/0/c89bf3e0-5dc9-11e4-b7a2-00144feabdc0.html#axzz3HPBWAw96
http://www.nzz.ch/meinung/reflexe/fehlgeleitete-internet-steuer-1.18413451
http://www.faz.net/aktuell/politik/ausland/ungarn-widerstand-gegen-die-internet-maut-waechst-13235277.html
http://www.welt.de/politik/ausland/article133754947/Proteste-gegen-Orban-Diebe-ihr-werdet-haengen.html
http://diepresse.com/home/politik/aussenpolitik/4396746/Digitales-Mittelalter_Ungarn-emport-uber-Orbans-Internetsteuer?from=suche.intern.portal
http://www.csmonitor.com/World/Europe/2014/1028/Taking-a-page-from-Putin-s-book-Hungary-s-Orban-muffles-his-critics
(Klubrádió/Szelestey Lajos)
Internetadó – a tökéletes elterelés
Az internetadó soha jobbkor nem jöhetett volna a kormánypártnak. Eltereli a figyelmet mindenről, hogy szépen-csendben elsimíthassák a kínos ügyeket. Beszélt-e valaki az elmúlt napokban a kitiltási botrányról, korrupcióról, áfacsalásról? Nem… pedig ezeket az ügyeket sem szabad elfelejteni. Hogy a „nemmegszorító” csomag többi eleméről ne is beszéljünk…
Nem az internetadó ugyanis a legrosszabb eleme a Varga-csomagnak, az csak a kisebbik rossz, ám a legszélesebb köröket érintő. Az utolsó (ma benyújtott) változat háztartásonként 700 forintban maximalizálná az adó mértékét, cégek esetében ez a határ 5000 forint. Szó sincs tehát már a korábban megszellőztetett 150Ft/gb-os mértékről, sőt, elviekben ezt az összeget sem háríthatná át a szolgáltató, bár a bankok által át nem hárítható adók óta tudjuk, ez nagyjából csak annyit számít, hogy jól hangzik a kormányzati propagandában. A szolgáltatók ugyanis magasról tesznek rá, mit szabad nekik és mit nem.
A többi elem már nem ilyen kegyes a fogyasztóhoz. Többet fizetünk majd az alkoholos italok, tisztálkodószerek, tisztítószerek, de a művirág után is. Kevesebbet kapunk a munkáltatónktól béren kívüli juttatásként. Rémlenek valakinek ezek az elemek, vagy csak az internet miatt aggódunk?
Az alkoholos italok esetében például a 46%-os italokat 900 forintos népegészségügyi termékadó sújtaná, literenként! A pálinkáknak és keserű likőröknek kegyelmezne a törvény, de mentesülnek a borok, pezsgők, sörök is, ezek más jövedéki adó kategóriába esnek. Jelentősen drágulnának a kommersz italok, a vodka, a gin, a whisky, a likőrök, az egyéb rövidek.
Jelenleg úgy néz ki, jövőre összeteheti a két kezét és elrebeghet egy imát minden hónap elején, aki még kap majd béren kívüli juttatást. Az adóscsomag jelenlegi állása szerint ugyanis az eddig is 35,7%-os adóval sújtott bérelem után fizetendő sarc 51,17%-ra emelkedne, ha a munkáltató a törvényben meghatározott keretekig adja azt. A keret 500 ezer forintról 450 ezerre csökkenne. Többe kerülne tehát az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári hozzájárulás, az iskolakezdési támogatás, de a SZÉP kártya és az Erzsébet utalvány is. Abban az esetben, ha a munkavállaló nem kedvezményes adózású cafeteria elemet választ magának, az adó 51,17%-ról 65,79%-ra emelkedne, hogy végképp elvegyék a kedvét.
A cafeteriatrend.hu weboldal által készített, nem reprezentatív felmérés siralmas eredményt hozott. A megkérdezett 217 munkáltató kevesebb mint fele nyilatkozott úgy, hogy jövőre is biztosítaná a juttatásokat dolgozóinak. A válaszadók kevesebb mint 20%-a nyilatkozott úgy, hogy jövőre nem cafeteriaként, hanem számfejtett bérként fizetné ki a juttatás összegét. És a cégek majd 25%-a nyilatkozott úgy, hogy a jövőben a magasabb adók miatt nem biztosítana ilyen juttatást, és nem is pótolná a kiesést. Csupán a cégek elenyésző része (7%-a) mondta, hogy a munkavállalóival közösen vállalná a megnövekedett terhet.
Drágább lesz a szépség és a tisztaság is. Az „egyéb vegyipari termékek” csoportjába tartozó szerek után szintén többet kell fizetnünk. A mosószerek után kilónként 11 forintot, a szépség- és testápoló szerek 57 forinttal fognak többe kerülni, ha elfogadja a kormány az új adókat.
Ne örüljenek az irodaszereket forgalmazó cégek sem, az ő forgalmuk ugyancsak vissza fog esni. Az irodai papírt ugyanis kilónként 19 forinttal adóztatná meg pártunk és kormányunk. Hogy mi számít irodai papírnak? Nos, maga a definíció elég pontosan akar fogalmazni: „információ hordozására alkalmas író-, nyomtató- vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra”.
Kiterjedne a különadó a befektetési alapokra is. Az adó alapját a forgalmazót megillető, a befektetési alapot terhelő forgalmazói díj képezi, mértéke 25% lenne. Piaci információk szerint, 40 milliárd forint körüli a szektorszintű forgalmazási díj, tehát közel 10 milliárd forintnyi adókötelezettség kerül a forgalmazók vállára, de ebben még nincsen benne a külföldi alapok kezelése után fizetendő adó.
De adóköteles lesz a teljes életre szóló életbiztosítás is. A WL biztosítások 2017 után adózási szempontból egy kalapba kerülnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal. Ez azt jelenti, hogy a WL rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik, a korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznak továbbra is, míg a 2018-tól ilyen biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként fog adózni – írja a napi.hu.
Jobb tehát nem lesz… biztosan nem. Adózunk még az után is, amit elképzelni sem tudunk. Lassan már nem kerülhet olyan termék kosarunkba a nagybevásárlás alkalmával, amit ne sújtana valamilyen extra adó. Adózunk majd bérünk egyéb elemei után, de legyünk nyugodtak, ha pénzünk valamilyen alapban van, annak kezelési díját is fizetni fogjuk. De a magyar gazdaság száguld, törekszik, olyan, mint a tűzhányó oldalán lefolyó láva, mindent elemészt maga körül, nem lehet neki gátat szabni. Csak nekünk marad egyre kevesebb a zsebünkben. De tüntessetek csak nyugodtan az internetadó miatt… én majd aggódom a többiért.
http://gepnarancs.hu/2014/10/internetado-a-tokeletes-eltereles/
A netadó elleni tüntetésről szólnak a világ hírei
A Reuters, a Financial Times és a Wiener Zeitung is a budapesti megmozdulásról ír.
A tüntetés alatt jelent meg egy hosszabb elemzés az internetadóról a brit Financial Times internetes oldalán. A cikk az 1956-os forradalom környezetét és a mostani kormány politikáját is összehasonlítja.
Fotók: Vs.hu / Hirling BálintKettest kapott Magyarország - Itt az új bizonyítvány
A közel 40 aláíró országból mindössze négy - az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc - alkalmazza következetesen és szigorúan a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) égisze alatt létrejött, a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezmény rendelkezéseit. Az ehhez csatlakozó kormányok több mint fele, összesen 22 ország, elégtelenül vagy egyáltalán nem hajtja végre az abban foglaltakat, míg a fennmaradó 13 állam - köztük Magyarország - elégséges vagy közepes mértékben szerez érvényt az egyezménynek - derül ki a Transparency International (TI) berlini központja által október 23-án kiatott jelentéséből, amelyben értékelte a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezmény végrehajtását. Az egyezmények végrehajtása két országban - Kanadában és Új-Zélandon - javult, míg kettőben - Bulgáriában és Dániában - romlott.
Az OECD egyezményének az a célja, hogy a vállalatok a külföldi befektetéseik során ne vesztegethessék meg büntetlenül azokat a hivatalos személyeket, akiknek a döntésétől szerződések, engedélyek és kormányzati megrendelések sorsa függ. José Ugaz, a Transparency International nemrég megválasztott globális elnöke elszomorítónak nevezte, hogy a külföldi befektetések és a nemzetközi kereskedelem korrupciómentessé tétele 15 évvel az OECD-egyezmény aláírása után is csak távoli reménynek tűnik. A korrupció elleni nemzetközi mozgalmat vezető korábbi büntetőügyész szerint a világ vezető exportőreinek jó példával kellene előljárniuk, mert egyedül ettől remélhető, hogy a többi kormány is erélyesen fellépjen a korrupcióval szemben.
Érdemjegy: 2
A TI szerint Magyarország, tavalyhoz hasonlóan, idén is az egyezményt csak korlátozott mértékben végrehajtó országok csoportjába tartozik. A kettes érdemjegynek megfelelő osztályzat egyebek mellett annak tudható be, hogy Budapest továbbra sem fogadott el olyan törvényt, amely a korrupciót bejelentő polgárokat ténylegesen védi. A TI Magyarország korábban arra mutatott rá, hogy az idén életbeléptetett bejelentővédelmi jogszabály nem védi eléggé a korrupció ellen fellépő polgárokat, ezért tavaly arra kérte Áder János államfőt, hogy ne írja alá ezt a törvényt.
Forrás: Transparency InternationalA nemzetközi szervezet szerint az sem javított Magyarország besorolásán, hogy a kormány - "finoman szólva" - megkérdőjelezhetően állt az egyetlen komolyabb magyar vállalat által külföldön elkövetett vesztegetési ügy felderítéséhez. A Mol-INA ügyben a magyar kormány ugyanis nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva megtagadta az együttműködést az európai uniós társország Horvátországgal. A tét annak kiderítése, hogy a Mol Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnök megkenésével szerezte-e meg az irányítás jogát az INA olajvállalatban. A horvát exkormányfőt mindenesetre e vádak alapján hazájában börtönbüntetésre ítélték, míg Magyarországon nem találtak felelősöket - derül ki a TI közleményéből.
Megy a maszatolás
A TI Magyarország szerint sem a magyar kormány, sem az ügyészség nem reagált megfelelő módon az Egyesült Államok korrupciós vádjaira, amelyek alapján megtiltották hat magyar állampolgár, köztük állami-kormányzati tisztségviselők beutazását az USA-ba. Orbán Viktor kormányfő szerint "miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani", a kormány ezért nem tud mit kezdeni Washington jelzéseivel, amelyekben a kormányfő szerint "lényegében egy vádról van szó".
A TI ezzel kapcsolatban emlékeztet a magyar büntetőeljárási törvény előírásaira, amely szerint a nyomozást már a bűncselekményre vonatkozó puszta gyanú alapján meg kell indítani, és magának az eljárásnak a feladata, hogy kiderítse, vannak-e bizonyítékok. A korrupció ellen küzdő szervezet a jogállami normákkal ellentétesnek tartja, hogy a korrupció gyanúja miatt az Egyesült Államokból kitiltott magyar kormánytisztviselők ügyében a magyar kormány egyelőre a felelősség eltussolásával van elfoglalva, és az ügyészség sem tesz semmit a történtek tisztázására.
A TI szerint a kormánytól és az ügyészségtől elvárható lenne, hogy hivatalból indítson eljárást a Magyarországon befektető amerikai cégeket állítólagosan sújtó vesztegetések és csalások tisztázására, valamint derítse ki: ezekben a korrupciós ügyekben, amennyiben megtörténtek, milyen szerepet játszott a magyar adóhatóság.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/kettest_kapott_magyarorszag_itt_az_uj_bizonyitvany.588678.html
